Belvizek elvezetése.
Belvizek elvezetése.
A belvizek elvezetésére szolgáló művek a róna déli részén: 1. a Szamosnak a czégény-matolcsi átvágás 1896. évi kiépítésével holttá vált s mindkét végén eltöltött medrébe Győrteleknél betorkoló, Ecsed keleti végét érintő s innen közel, egyenes vonalban a dunaföldvár-máramarosszigeti állami út kismajtény-szamosdobi szakaszán a Kraszna holttá tett medrébe csatlakozó, 36 km. hosszú „Lápi főcsatorna”, 2. az előbbibe annak a torkolattól számított 3•5 km.-rénél beömlő, tovább a szamosi fensík és a volt láp széle közelébe eső nyomon, majd a Homoród holttá vált medrén Szatmárzsadány belsőségénél a Homoród változatlanul maradt medrébe csatlakozó 41 km. hosszú „Keleti Főcsatorna”, 2–4•5 m. széles fenékkel, 3., a Lápi főcsatornába a torkolatnál 7 km.-rel feljebb beömlő s Tyukod község irányában majdnem a keleti főcsatornáig érő 115 km. hosszú „Tyukodi Főcsatorna”, 1•5 m. széles fenékkel. A róna éjszaki részén: 1. az Olcsva község délkeleti sarkánál a Szamosba torkoló, s az ecsed-győrteleki útnál végződő, 29 km. hosszú „Éjszaki főcsatorna”, 1–2 m. széles fenékkel. A déli részen lévő főcsatornáknak a Lápi főcsatornán a Szamos holt medrébe jutó 25 köbméter körüli vize (a Lápi csatornáé 7, a Keletié 15, a Tyukodié 3 köbméter) e holt mederbeli 10 km. hosszú út után, a holt meder alsó végénél, a szamosbalparti töltésbe 0 felett 95 cm.-re eső 108•21 m. magas küszöbbel, két, egyenként 2•5 m. szélességű kapuval biró, s a víznyomás megosztására is szolgáló hátsó kapukkal felszerelt, vasbetétes beton-alapon nyugvó, boltozott betonzsilipen át, jut az élő Szamosba, s ennek magas vízállásakor lezárt kapuk mögött a 6 millió köbmétert befogadni alkalmas holt Szamosban tározódik.
A Lápi főcsatorna ecsedi könyökét a Kraszna-csatorna legközelebbi pontjával Ecsed belsőségének déli oldalánál vízszintes fenekű csatorna köti egybe, az Összekötő-csatorna és a Kraszna-csatorna jobbparti töltésének keresztezésénél lévő 109•53 m. magas küszöbbel (+62 cm.) és két, egyenként 2•5 m. nyílású kapuval biró, boltozott, beton-zsilip útján, a mely művek arra szolgálnak, hogy alkalmas viszonyok mellett a Kraszna-csatornának a Tisza duzzasztó hatása alatt nem álló pontjához is irányítani lehessen a déli rendszer belvizét.
Az Éjszaki csatorna vize vagy szabadon folyik be a Szamosba, az ennek töltésében az úgynevezett Tibor-telepen 106•10 m. magas (Szamos 0 vize felett 241 m.) küszöbbel elhelyezett két darab, egyenként 1•5 m. átmérőjű, betonból való iker-csőzsilipen, vagy – magas Szamosvíz esetén – 60 lóerejű gőzgéppel kapcsolatos szivattyú útján jut a Szamosba. A déli rendszer vizének egy részét különben az Éjszaki-csatorna felső vége és a Lápi-csatorna közé az ecsed-győrteleki úton elhelyezett egy m. átmérőjű betoncső-zsilip segélyével e szivattyútelep felé is lehet irányítani. Mindezen főcsatornákba többnyire nyiltan, továbbá a felső szamosi ártérről a felső-szamosi töltésen át a Szamosba, az ártérnek a Kraszna balparti töltéseivel védett részeiből pedig e töltéseken át a Kraszna-csatornába 287csőzsilipeken át, az ártért a szükséghez mérten átszelő másodrendű csatornák juttatják el a belvizet.
A felsorolt művelet nagyobb részben 1896–1899. években építették ki, a felső-szamosi töltés végleges nyomon való kiépítése 1907-ben nyert befejezést.
Hogy a másfélszázados törekvés és áldozat mellett az előző kísérletek alig vezettek múló eredményekhez is, magyarázatát adják az alábbi óriási számok. Ki kellett emelni kerek számban a Kraszna-csatornából 5•80, a Sóspatak-Homoród-Balkány-csatornából 1•20, a Lápi főcsatornából 0.20, a Keleti főcsatornából 0•78, a Tyukodi-csatornából 0•02, az Éjszaki-csatornából 0•23, a Szamos töltésébe kellett építeni a felső szakaszon 0•17, az alsó szakaszon 2•20, együtt tehát 10•6 millió köbméter anyagot.
A másodrendű belvízcsatornákéval együtt kiemelt, illetőleg töltésbe épített 11 millió földmunkára, a zsilipek, a Kraszna-csatornán 18 drb., többnyire 48 m. hosszú vashíd, a Sóspatak-Homoród-Balkány-csatornán is 2 vashíd, 17 fahíd, a belvízcsatornákon számos fahíd és betonhíd, 2400 hold terület kisajátítása, műszaki ártérfejlesztés, 155 km. hosszú távbeszélő, két darab vonalmenti felügyelő-lak, 25 gátőrház stb. költségeire a társulat 11 millió, majd 2•2 millió, újra 1•2 millió s végül 0•35 millió K. törlesztéses kölcsönt vett fel. Az első években, nevezetesen 1899. évi június hó végéig, tehát négy éven át, az esedékes kamatot is a társulati pénztár törlesztette. Kirovásról ugyanis addig szó sem lehetetett, míg a láp nem vált hasznavehetővé.
A társulatnak részletes térszíntezés útján megállapított 162.465, 1118–1600 hold (93.493 ha) árteréből az a 80.785 hold (46.489 ha) „alsó ártér” az, a melyet Szamoskiöntés hiányában is a többi külvizek évenként többször is elborítottak s ennek 45.000 hold körüli (25.900 ha) mélyebb része volt az ecsedi láp, illetőleg csaholyi és sándori láp.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
