Szőlő.
Szőlő.
Szőlő kisebb-nagyobb mennyiségben a vármegye minden vidékén van. A filloxera pusztítása után a szőlő-felújítások oly rohamosan emelkedtek, hogy ma már nemcsak a régi agyagos és köves szőlő-hegyek vannak amerikai alanyon oltott szőlővel beültetve, de a Nyirvidék homokdombjain is megtízszeresedett a szőlőterület. Miután a homokon felújított urasági szőlők finom csemege- és borfajokat ültettek, a homoki szőlők és borok kiállják a versenyt a hegyvidékivel. Ezek mellett kiválóbb minőségű borokat teremnek a szinérváraljai, apai és sárközi mészköves hegyek, valamint Szilágymegye határszélén a nántűi, bélteki, oláhgyűrüsi, erdődi és szatmárhegyi új telepítések. Ez utóbbi szőlőhegyeken termett bakatorok, furmintok, rizlingek és saszlák olyan finom pecsenye-borokat szolgáltatnak, hogy jó esztendőben az érmelléki borokkal is kiállják a versenyt. A bor-árak ezeken a vidékeken néhány év óta mégis olyan alacsonyak, hogy a mustot 24–30 koronáért lehet venni hektoliterenként, míg a színbort 60–80 fillérrel szedik össze, leginkább helyi fogyasztásra. A szőlő hozama az időjárás szerint itt is nagyon feltételes; közepes termés idején az átlagot k. holdanként 15–20 hektoliterre tehetjük. A nagysikárlói állami, a nagybányai városi és a szatmári gazdasági egyesületek nagyobbszabású amerikai telepekkel nagyon elősegítették az új szőlők megtelepítését. Az 1900. évi összeírás szerint a beültetett terület a vármegyében 4518 k. hold volt, ez azóta körülbelül 20 százalékkal növekedett és ma 5600 k. hold körül ingadozik.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
