A XVII. század birtokviszonyai.
A XVII. század birtokviszonyai.
A XVII. század birtokviszonyait a következőleg csoportosíthatjuk. A bécsi békétől (1606), egészen 1659-ig, midőn Rákóczy György Szatmárt átadta a királynak, tehát az erdélyi uralom alatt, a következő nevezetesebb változások észlelhetők a vármegyei birtokosok körében. A bélteki uradalom, mely azelőtt a Drágfi családé volt, 1633-ban Prépostváry Zsigmondé, a ki ekként Krasznabéltek, Dobra, Dara ura volt s ezeken kívül Középhomoródon, Esztrón is bírt részeket. Prépostváry Bálint 1641-ben Sándorfalut és Szakaszt nyeri adományul. Az erdőszádai uradalomból Erdőszádára 1634-ben báró Károlyi Mihály özvegye nyert adományt, ugyanő kapta az erdődi uradalmat is 1629-ben, mely a Drágfiak kihalta után egyideig kincstári birtok volt, s a szatmári várhoz tartozott. Az ecsedi uradalmat 1624-ig a Báthoryak bírták; ebben az évben, a Ferdinánddal kötött béke értelmében, Bethlen Gáborra szállott; 1647-ben azonban III. Ferdinánd Rákóczy György erdélyi fejedelemnek adományozta. (Éble Gábor: Az ecsedi uradalom és Nyiregyháza város. ) A rozsályi uradalomra Kún István 1652-ben új királyi adományt nyert; 1659-ben bekövetkezett halála után a családnak fiágban magvaszakadván, a rozsályi uradalmat báró Barkóczy László kérte fel a maga számára, de az 1659. évi országgyűlés akként intézkedett, hogy az uradalom Kún István leányörököseié legyen. Ez intézkedés következtében a rozsályi kastély a Maróthy családé lett, míg az uradalom a Maróthy, Barkóczy, Sennyey és a Ghyllányi családok között oszlott meg. Az aranyosmeggyesi uradalom Báthory András halála után, 1630-ban, Lónyay Zsigmondra szállott, a ki után 1643-ban Lónyay Anna, Kemény János fejedelem neje örökölte. A szinérváraljai uradalmat a Báthoryak után szintén a Lónyay család örökölte. 1638-ban az uradalmat Lónyay Zsigmond birtokában találjuk.
A régi birtokosok közül Kölcsey Péter és Zsigmond 1642-ben új adományt nyernek az ősi nemzetségi javakra, úgymint Cseke részeire, továbbá Kölcse, Istvándi, Csécse, Fülesd, Milota és Tiszabecs helységekre. – Királydaróczi Debreczeny Tamás 1625-ben Amaczra nyer adományt, 1627-ben Kőszegremetére, 1620-ban Ombodra, 1627-ben Pálfalva részeire; 1638-ban Királydaróczon birtokos. Bethlen István és Péter 1633-ban Fehérgyarmat részeire, 1629-ben Sárközre kapnak adományt. Bethlen Gábor 1624-ben Porcsalmát szerzi. – Ruszkai Kornis Gáspár és fiai 1602-ben Lázárit nyerik; Kornis Zsigmond 1629-ben Apa helység részeire, 1637-ben Balotafalura nyer adományt. – A Kállay család 1646-ban megszerzi Farkasaszót, hol jelenleg is birtokos. Kökényesdi Vetési Péter 1625-ben Feketefalut nyeri királyi adományul, Vay Péter 1654-ben megszerzi Hidegkútot; 1654-ben Oláhkékesen is részbirtokos.
575A Brebiri Melithek 1611-ben Gyügyét, Jánkot nyerik. 1629-ben megszerzik Csegöldöt. Sóvágó Gergely és János 1635-ben Darára nyernek nádori adományt. Szuhay Gáspár 1638-ban Penyigét kapja. Barkóczy László már 1635-ben Nyirvasváriban birtokos. Hiripet 1654-ben Serédy István veszi zálogba Daróczy Istvántól.
Az 1660. évtől egész a szatmári békekötésig terjedő 50 év alatt leginkább a Csáky, a Serédy és a Teleki családok szereznek új birtokokat a vármegye területén. Gróf Csáky István 1668-ban Avasújfalura és Páczafalura, 1667-ben Szárazberek helységre nyer adományt. Serédy Gáspár 1687-ben az egész Dara helységet felkéri, ugyanebben az évben Sárközujlakot nyeri adományul; a Telekiek Pribékfalvát, Nagynyirest, Nagysomkutot és Pusztafentőst nyerik adományul. Báró Károlyi László 1663-ban az erdődi várra és a hozzátartozó uradalomra nyer adományt, Károlyi István és Sándor pedig, Köpösdi Tolvay Gáborral egyetemben, Mezőteremet nyerik. Barkóczy János 1667-ben Apátira nyer adományt, míg a Pongrácz család 1680-ban Tiszabecset szerzi meg. Az idegen főurak közül gróf Sinzendorff Kisszekerest kapja.
A kisebb birtokosok közül Viszocsányi Sándor Avasujváros részeit nyeri, a szatmári békekötés utáni korszakban azonban számos újabb szerzeménynyel gyarapítja vagyonát. Berenden 1665-ben Váraljai Horváth Istvánné és Kende Jánosné kapnak részeket. Csengert 1672-ben Divényi Ferencz birtokában találjuk, mely 1696-ban a szatmári vár tartozéka lesz. Gacsályi Horváth István 1659-ben Garbolczon szerez részeket. Gebe, a Csaholyiak kihalta után, Petrichevich Mihályé lesz, de itt is és Csengerben is 1659-ben Kapy Klára is szerez részeket. Géberjénre Jékey Ferencz nyer adományt, mely napjainkig megmaradt a család birtokában. Ilk helység egy részét Absolon Dániel nyeri; Istvándy János 1688-ban Laczfalura nyert adományt. Piskáros részeit 1660-ban Szodoray Mihály szerzi meg.
Alig néhány évvel a Rákóczi-szabadságharcz kitörése előtt a vármegye legnagyobb uradalmát, az ecsedi uradalmat Aspremont grófné, szül. Rákóczi Julia és II. Rákóczi Ferencz felosztották maguk között. Rákóczi Julia 1698-ban a maga részét, mintegy 50.000 forintért gróf Bánffy Györgynek zálogositotta el, mig Rákóczi Ferencz a maga részét 53.000 forintért ugyancsak Bánffy Györgynek, Majthényt pedig Károlyi Sándornak adta zálogba.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
