Gyügye.
Gyügye.
Gyügye, magyar kisközség a Szamos partján, 73 házzal és 388, főként ref. vallásu magyar lakossal. Határa 764 k. hold. Nevét 1380-ban Dyuge, 1500-ban Gyge alakban írják. Ősi urai a Gyügyey családbeliek voltak, a mely család már 1378-ban egyedül bírta. 1405-ben Gyügyey János az egész helységet, templomával és a Szamoson levő malommal együtt a váradi püspöknek és káptalannak hagyományozta. A következő évben azonban vérségi jogon felkérték és meg is kapták Báthory András, Eőry Ambrus és Bálint; de 1407-ben Gara Miklós nádorispán visszaítéli a váradi káptalannak. 1488-ban az Ujlaky család szerzi meg. 1611-ben Melith Péter és neje, meg Nyáry Pál özvegye kapják meg az egész Gyügyey-féle birtokot; rajtuk kivül a Hiripy és Morvay családot találjuk benne. 1729-ben Jékey László is kap benne részt, továbbá a Kondor, Beleznay, Simay családok. A XIX. század elején főbb birtokosai gróf Barkóczy, a Kállay, Szuhányi és Kondor családok. Most nagyobb birtokosa nincsen. Az 1378-iki határjáró levélben Gyügye szomszédjaként szerepel Thymotheus falu, melyre 1376-ban Kölcsey János kap kir. adományt. 1408-ban már puszta, a hol Ujlaki Antalt és Ferenczet iktatták birtokba. Később már nincs említés róla. A ref. egyháznak régi kis temploma czinteremmel van körülvéve. Utolsó postája Czégénydányád, távírója és vasuti állomása Jánk.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
