Czégénydányád.
Czégénydányád.
Czégénydányád, magyar kisközség, a Szamos jobb partján. A házak száma 92, lakosaié 508; ezek magyarok s nagyobbrészt ref. vallásúak. Határa 831 k. hold. Csak egy utcza választja el Czégénytől s a két község sorsa majdnem ugyanaz volt; Dányád nevét a XIV., XV. században rendesen Danyan alakban írják. Ősi birtokosai a Domahidyak voltak, de 1423-ban Domahidy László és István ellen főbenjáró itéletet hoztak, s ekkor Báthory István és András kérték föl; meg is kapták, de egyezség alapján két részét a Kölcseyeknek, egy részét Domahidy György rokonuknak engedték át. Ettől kezdve főbirtokosai a Kölcseyek, az egész XVI., XVII. és XVIII. századában. Mellettük azonban sokan szereztek részbirtokot, így 1515-ben Ungai Hajas Tamás, 1517-ben Guthy Ferencz és Imre; 1543-ban Nyékey Andrásné fia és Márton, 1558-ban Borsovai Oláh András; 1561-ben Fekete Balogh János; 1583-ban Danyay István; 1630-ban 58Mosdossy Imre, 1638-ban a Szuhayak, 1665-ben a Thury lányokkal a Kende, Sándorházy és Horváth családok. A XVIII. század végén Dányád földesurai az Ilosvay, Budaházy, Losonczy, Gyene, Maróthy, Lipcsey és Borbély családok. Most nagyobb birtokosai a Kende és a Gulácsy családok. Gulácsy Gyula az Ilosvay család kúriájában lakik, mely hajdan Ilosvay Imréé, II. Rákóczi Ferencz generálisáé volt. A ref. templom építési ideje ismeretlen. A múlt század ötvenes éveiben már nagyon megrongált templomot, nagyrészt Ajtay Sámuel segítségével, újjáépítették. Körjegyzőség helyben van, postahivatala Czégény.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
