Csengerújfalu.
Csengerújfalu.
Csengerújfalu, magyar-oláh kisközség. Van benne 147 ház, 974 lakossal; ebből 896 magyar, 68 oláh; közölök 121 r. kath., 483 gör. kath., 310 ref., 55 izr. Határa 4412 k. hold. Régi község, mely mindíg Csengerhez tartozott és annak a sorsában osztozott. A Csaholyiaké volt a XVI. század közepéig, a mikor az 1547-ben fiúsított és beiktatott Csaholyi lányokkal a Brebiri Melithek kapták meg. Lekcsei Sulyok Ferencz is a Csaholyi ágból házasodott s e két család mellett földesurai voltak a XVII., s a XVIII. században a Vetéssy és Pongrácz családok s későbbi urai nagyrészt az ő részükön jutottak itt birtokhoz. 1747-ben gróf Teleki Ádám is részt kapott benne. A XIX. század elején gróf Teleki József, gróf Degenfeld Miksa, Jékey István, Osváth Gergely, Uray György, Isaák Gáspár, a Vályi, Ujhelyi, Szuhányi, Korda és Komoróczy családok voltak urai, majd a gróf Degenfeldek. Most herczeg Odescalchy Gyuláné szül. Degenfeld Schönborn Anna és gróf Tisza István a legnagyobb birtokosai. A község mai református temploma 1794-ben épült. Van egy érdekes, régi úrasztali aranypohara. A gör. kath. templom 1832-ben épült. A község fele 1863-ban leégett. Ujabb csapás volt az 1855-iki nagy árvíz, mikor csak néhány ház maradt épen. Hozzátartoznak a Bócsy, Danka, Jeney, Nagy, Odescalchy és Tisza tanyák. Dűlőnevei közül érdekesebbek a Pénzverőház, Ástomrét, Pozsonhalma. Hajdan nagy lápi határa volt. Utolsó postája és távírója Csenger, vasúti állomása Szatmár.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
