Cseke.
Cseke.
Cseke, (Szatmárcseke) nagyközség, 330 házzal és 2003 lakossal. Vallásra nézve 514 r. kath., 28 gör. kath. és 1334 ref. Határa 6261 k. hold. Már a XII. században virágzó község és egyház volt. 1344-ben Nagy Lajos király új adományt adott rá a Kölcsey nembelieknek s azóta maig is ezek a főbirtokosai. 1415-ben illetőleg 1429-ben a Darahyak megjáratják határát a minek azonban a Vetésiek ellentmondanak; 1435-ben a Császlóczy család kap benne részt, 1481-ben Kömörey Mihályné és leányai. 1483-ban Cseke puszta is szerepel, a hol a Darai család az Irinyieknek zálogosít el részeket, 1488-ban a Perényi család szerez részbirtokot a Kölcseyektől, 1496-ban Ujhelyi László és Ágota, Szepessy Sándorné kapják egy részét. Már ebben az időben mindíg Cheke alakban írják a nevét. 1507-ben Báthory István és Buttkay István, 1515-ben Czégényi Kende Péter, 1516-ban Báthory András szereznek itt részjószágot. 1518-ban Werbőczy Istvánt is birtokban találjuk itt, melyet Perényi Istvánnal a dobronyai uradalomért elcserél. 1520-ban Báthory András és a Gúti Országhok, 1544-ben Muchey Pál, Nagyváthy János és Rácz Miklós, 1559-ben Horváth György, 1561-ben Fekete Balogh János, 1577-ben Kubinyi László és Pongrácz Zsigmond, 1592-ben Thardy Vörös Orbán, 1594-ben Wukityevich István kaptak benne részt. 1642-ben Kölcsey Péter és Zsigmond kapnak egyes részeire új adományt. 1653-ban Zoltán Annának, Fancsikai Lázár Tamásnénak állítottak a ref. templomban síremléket, a mi azt mutatja, hogy ők is földesurak voltak itt. A régi templom helyére azonban új templom épült. A XVII. és XVIII. században a Kölcsey és Kende rokon családokon kívül birtokuk volt itt a gróf Rhédey, Pongrácz, Kisdobronyi Isaák, Gulácsy és több nemes családnak. Török, tatár, német portyázó csapatok dúlták; árvíz sokat sújtotta, kolera többször megtizedelte és 1865-ben csaknem teljesen leégett. Ref. temploma a XV. századból való volt, míg a tűzvész után újra nem építették. R. kath. temploma 1841-ben épült. A községben van hitelszövetkezet. Most legnagyobb birtokosai Kende Béla, Kende Elemér örökösei, Kölcsey Gábor, Zoltán és Ákos. Kende Bélának itt csinos, kényelmes úrilaka van, melyet Kende Lajos 1851-ben építtetett, de a jelenlegi tulajdonos kibővítette. A házhoz nagy kiterjedésű, kitünően gondozott, szép park tartozik. Most a néhai Kende Elemér örökösei tulajdonában van az a szép belsőség, a melyen élt és lakott, az ősi kúriában Kölcsey Ferencz, a Hymnus költője és a vármegye ékes tollú főjegyzője; itt is halt meg és a csekei temetőben nyugszik. Sírja fölé 1856-ban emeltek márványemléket, egyszerű, derékban kettétört oszlopot. Az egész ország fölérzett akkor, a gyászünnepre. Maig meg van Kende Béla birtokában Deák Ferencz levele, a melyben mentegetőzik, hogy nem jöhet el: „De részt veendek én is az ünnepélyben, érzelmeim s buzgó imádságaim által, felsóhajtok én is önökkel együtt az Egek Urához s keblem mélyéből mondom el a dicsőültnek szavait: Áldd meg Isten a magyart – Jó kedvvel, bőséggel, – Nyújts feléje védő kart, – Mert küzd ellenséggel!” – Ugyancsak Kende Béla birtokában van Kölcsey íróasztala és tentatartója. A község határához tartoznak a Cserhid, Deje, Marcsa, Margit, Nagyrekesz, Rév, Tibor, Turhát, Vargaé, Zoltán és Malomköz tanyák és az Ida major. Posta helyben van, vasúti állomása és távirója Penyigén.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
