Batizvasvári.
Batizvasvári.
Batizvasvári, az előbbi községgel területileg csaknem egységes kisközség. Van benne 117 ház, 753 lakossal, akik közül 231 magyar, 552 oláh; 48 r. kath., 623 gör. kath. és 66 ref. vallású. Határa 1366 k. hold. Ez is ősi, magyar telepedésű hely. A XIV. században a Vasvári nemzetségé volt és ura Vasvári Vitus, a Károly király udvari káplánja volt. 1339-ben Vasvári Pálé, 1366-ban Vasvári Tamásé; 1392-ben a Vasváriak és a Meggyesiek határvillongásba keveredtek, mely gyakran megújult. 1426-ban a Csarnavoday nemzetség nyert itt birtokot, 1429-ben a Vasváriak és Csarnavodayak panaszt emeltek a Meggyesiek ellen, hogy azok rajtok hatalmaskodtak és nekik sok kárt okoztak. 1548-ban akkori urai, Pálfalvai Buridu László, Remethey Lőrincz, Vecsey István, Dobozi János, Csomay Jakab és Kákonyi Péter kapnak benne kir. adománnyal részt, s ekkor a „Dukaszegrét” és a „Sárpataka” Vasvárihoz itéltetett. 1550-ben Chiammy vagy Vasváry Jakab, Sárközy Miklós és Kákonyi Péter kapnak benne részt. 1637-ben Bornemisza Erzsébet és Perényi Péter, 1641-ben Daróczy István, 1665-ben Daróczy Sámuel, 1699-ben Szkotka Mihály és felesége, 1717-ben Viszocsányi Sándor, 1749-ben Eötvös Sándor, László és Imre kapnak itt részbirtokokat. 1810-ben földesurai a gróf Teleki, Eötvös, Kállay, Jakó-Félegyházi családok. 1836-ban Hám János, Kállay Leopold, báró Jósika, gróf Karaczay, Vásárhelyi, Nagy és Jakó családok. Most legfőbb birtokosa Turczi Papp János. Határában van említve 1339-ben Garancs, melynek azonban már nyoma veszett; továbbá ugyancsak ezen a tájon van említve 1339-ben Kysnemethy (Kisnémeti) és végre Baromlak-puszta, mely 1421-ben a Kaplyon-nembeliek birtoka. 1431-ben Báthory István erőszakkal elfoglalta, de a Károlyiak, Bagosiak és Vetésiek tiltakoztak a foglalás ellen. 1499-ben Maghy Pál kap reá királyi adományt. Később már nem szerepel. Postája és vasúti állomása Batizon van, távírója pedig Szatmáron.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
