Adorján.
Adorján.
Adorján, magyar kisközség, 91 házzal, 526 lakossal, kik túlnyomóan reformátusok. Határa 1732 k. hold. Már az Árpádok korában ismerik Szent-Adrián néven. 1262-ben V. István ifjabb király elcserélte Adrián földjét az ugocsai Gewdin villáért, Nedével, a Gewdin nemzetség ősével. Ekkor már egyháza is volt. Azután az Adorjányi családé lett, a mely rokon volt a Meggyesi Moróczokkal. 1413-ban Adorjányi János szerződést kötött vejével, Ráthonyi Tamással, hogy ha neki és Tamás fiának gyermekei nem lennének, a Ráthonyiakra szálljon az egész birtok, az Oltáros-Löveű nevű pusztával együtt. 1466-ban kihalt a család, de ekkor a Meggyesaljai Morócz fiak, László és István, erőszakkal elfoglalták a birtokot, mellékes örökösödés czímén. A Ráthonyiak hosszadalmas pereskedés után jutottak csak a birtokhoz, mely ettől kezdve az övék maradt. 1486-ban Ráthonyi Ferenczet és Györgyöt iktatják újra birtokba Mátyás király adomány-levelével. 1495-ben a Ráthonyiak egyességet kötnek Simon meggyesi bán maradékaival és ezt Ulászló király is jóváhagyja. 1551-ben a Ráthonyiak királyi engedelmet nyernek arra, hogy az Adorjáni előnevet használják. Ugyanekkor Berendy György 34és Sárközujlaki Péter, királyi adománynyal, részjószágot kapnak itt. 1717-ben a tatárok dúlták fel a községet és ebből az időből az a rege maradt fenn a nép között, hogy mikor tatár khán fia felment a templom padlására az elrejtett kincseket kutatni, leszakadt és szörnyet halt. Bosszúból azután a tatárok felgyújtották a falut. A mult században a báró Vécsey, Sepsy, Ráthonyi, Félegyházi, Jakó, Melczer, Tóth és Daróczi családok birtokosok itt. Most csak özvegy Sepsy Károlynénak van nagyobb birtoka. Ref. egyháza a XVI. században alakult; temploma is valószinüleg ebből az időből való. Határában van a Sepsy tanya és Pusztahegy, hova adorjáni lakosok költöztek fel. Van itt körjegyzőség. Utolsó postája, távírója és vasúti állomása Sárközújlak.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
