Őshalmok.
Őshalmok.
Szabolcs vármegyében – mint hazánk más részeiben is – a síkságból hirtelen kiemelkedő számos halom van szétszórva, melyeket még néhány évtized előtt dr. Szabó József európai hírű geológusunk földtani képződéseknek tartott. Az azóta eszközölt ásatások azonban kétségtelenné tették, hogy azok nem egyebek óriási sírhalmoknál, melyek körül, kivéve a honfoglaláskori karászi Garahalmot, sáncz, árok nem vonul, hanem a környezet felszínét, mintegy lehámozva, kosarakban vagy talán pajzsokon hordták össze, a nagy halott emlékét megörökítendők.
A vármegyében levő halmokat eddig még nem számláltuk meg, de hozzávetőlegesen 50–60-ra becsüljük.
387Egyenként szétszórva is fordulnak elő, de két – keletről nyugatra vonuló – sorozatot meg lehet állapítani. Egyik – 14 halomból álló – csoport K.-Semjéntől a jelenleg Nyíregyháza város tulajdonát képező Császárszállásig vonul, kisebb-nagyobb távolságban egymástól és többnyire 4–8 méter magasak. Nevük többnyire feledésbe ment. A semjéni határban levő három halomnak a nevei: Kincses, Lyukas és Szerencsehalom. Kétségtelen, hogy ezek későbbi elnevezések.
A császárszállási területen van a Nagy-Korhány. Nyíry Ferencz tanyájának belterületén, közvetetlen egymás mellett, mintegy 4 méter magas három halom, mely Hármas-halomnak neveztetik. Ezektől délre 500 lépésnyi távolságban egy névtelen halom, mely 1894-ben ásatott meg. A hármas-halom és a Nagy-Korhány között, a vasút mentén két névtelen halom. A Császárszállás vasúti állomás közelében és ettől, mintegy két kilométer távolságban levő igen nagy Bene halom.
Egy másik mintegy húsz halomból álló sorozat Halásztól Ibrány, Buj, Berczel, Gáva, Szabolcs, Timár, Rakamaz, Nagyfalu, T.-Eszlár, Tisza-Lök községek határain Bűd-Szent-Mihályig van szétszórva. Névről a következőket ismerjük: Bálvány-hegy, Fekete halom, Szőlős, Kató, Dinnyés, Két-Őr, Cseh, Kálvária, Poty, Égető, Nagy- és Kis-Bashalom, Kuzsér, Gyémánthalom. A többieknek a neveit nem ismerjük.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
