Lótenyésztés.
Lótenyésztés.
Legörvendetesebb jelenség e téren az, hogy általában a használati félvér lovak tenyésztése számszerüleg messze túlszárnyalja a luxus-, vadász- és versenyló-tenyésztést.
Az uralkodó fajta a félvér angol, mely jórészt az apró nyírségi lófajtának angol fél- és telivérekkel való keresztezéséből állt elő, s ma „nyíri ló” néven szerzett jól ismert nevet.
A luxus-ügetők tenyésztése terén országos hírű a gróf Dessewffy Dénes, Alajos és Béla dessewffy-i lótenyésztése, mely az amerikai telivér ügetőménekkel keresztezett szabolcsmegyei anyagból fejlődött ki s a beltenyésztésből származó ivadék és a törzsanyag fentartása és a visszafejlődés megakadályozása czéljából időnként importált tenyész-kanczákkal tartatik fenn.
A verseny-lótenyésztés terén országos hírű a gróf Forgách László-féle mándoki telivér angol ménes, mely már az országos versenyeken is szép nevet vívott ki magának.
E téren megemlítendő még Liptay Béla jékei tenyészete, melynek egy jeles példánya a számos versenyen kitünt „Nyíri Bicskás.”
„War Horn” tenyészmén (Mándok).
Saját felvételünk.
269A luxus kocsiló-tenyésztés terén nem szabad megfeledkezünk Hertzfelder Pál kótaji tenyészetéről sem, mely oly előnyösen fejlődik, hogy rövid időn igen jó névre tehet szert.
Megemlítendő továbbá Klár Gusztáv nyírjesi ménese, mely különösen a katonaló-tenyésztés terén mutat fel általánosan elismert jeles eredményt.
Vannak még az említetteken kívül igen szép és jeles tenyészetek, melyeket mind felsorolni nem lehet czélunk; ennek bizonyságául bemutatjuk képünkön Petrovay János f.-littkei négyes nyíri fogatát, mely eléggé jellemzi a szabolcsi köztenyésztést.
A mén-állományt Szabolcsmegyében a következő adatok mutatják be, amint ez a földmivelésügyi m. kir. miniszterium 1898–9-iki kimutatásaiban és 1894. évi statisztikai kimutatásokban foglaltatik:
| Telivér állami mén, fedeztető állomásokon | 14 drb |
| Telivér állami bérmén | 5 drb |
| Félvér állami mén fedeztető állomásokon | 70 drb |
| Félvér állami bérmén | 5 drb |
| Tenyésztésre engedélyezett telivér magán mén | 4 drb |
| Tenyésztésre engedélyezett félvér magán mén | 42 drb |
| Összesen | 140 drb |
köztenyésztésre engedélyezett mén.
„Nyíri Bicskás” versenyló (Jéke).
Saját felvételünk.
A már tenyészképes kancza-létszám az 1894. évi statisztikai kimutatás szerint 16.869 drb. Ha tehát az 1894. évi XII. törvényczikk értelmében több fedezőmén nem volna a megye területén, mint a fentebb kitüntetett, s számítva azt, hogy a kancza-anyag egyik fele évenként nem fedeztetik, ami ugyan 270kissé hihetetlen, esik egy ménre 60 drb kancza, tehát vagy a mén kevés, vagy történnek még egyéb ménekkel is fedeztetések.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
