Tanügy.

Full text search

Tanügy.
Kecskemét város tanügyi viszonyai magas fokon állanak. A városban a tanintézetek minden faját megtaláljuk, a kisdedóvótól az akadémiáig. Mind az egyházak, mind a város nemes kötelességének tartja a közoktatásügyi intézmények fejlesztését; erre vall, hogy a város költségvetésében a tanügyi kiadások 285.957 K 58 fillérrel szerepelnek. A város tanintézetei a következők:
Az első kisdedóvó Németh László jómódú lakatos kezdeményezésére 1862-ben keletkezett, de csak akkor szilárdult meg, midőn 1871-ben községivé változott. A másodikat és harmadikat 1874-ben állította a város, a negyediket pedig 1899-ben. Jelenleg ebbe a négy városi kisdedóvóba kb. 450 gyermek jár. Az évi fönntartás 9219.70 K. Van 4 óvónő és 4 dajka.
Az elemi oktatás első nyomát a katholikusoknál 1644-ben, a reformátusoknál 1716-ban találjuk, hol ekkor már 3 tanító működött. Mikor az ág. ev. egyház 1792-ben megalakult, nyomban iskolát állított, míg az izr. hitközség 1840-ben állította föl négyosztályú iskoláját. A gör. kel. egyháznak is volt elemi iskolája, mely szintén községi segélyben részesült. 1856-ban fölállította a város a tanyákon az alsó 10 községi jellegű iskolát, melyek azonban a felekezetek felügyelete alatt álltak. A ref., ág. ev. és gör. kel. népiskolákat az 1868-iki törvény alapján rövid időn belül községesítették, míg a róm. kath. csak 1876-ban, az izr. pedig 1877-ben szünt meg. Ma a népoktatás teljesen a város kezében van és ezt a czélt 9 városi és 30 pusztai iskola szolgálja. A városban van 9 iskolaépület, 42 osztálylyal és 46 tanítóval; az iskolák ezek: I., II. és III. kerületi, középponti, Mária-városi, Kurucz-téri, Kistemplomtéri, Muszáji és Csongrádi-utczai kisegítő elemi iskola. A pusztákon van 30 iskolaépület, ugyanannyi tanítóval és 124 osztálylyal. A pusztai iskolák a következő helyektől nyerték nevüket: Felsőalpár, Klábertelep, Ballószeg, Szarkás, Urrét, Pusztaszer, Kismatkói-út, Izsáki-út, Vágójárás, Felsőszentkirály, Alsószentkirály, Felsőszékdülő, Alsószékdülő, Borbás, Gátér, Városföld, Alsóvárosföld, Halesz, Helvécziatelep, Felsőágasegyháza, Ágasegyháza, Kisfái, Talfája, Lakitelek Szikra, Katonatelep, Budai-út, Benei-út, Felsőcsődör és Monostor. A városi és pusztai elemi iskolák összes évi költsége 176.672 K, ebből 34.990 K államsegély, 111.850 K-át pedig a város fizet, a mit részben az 5% iskolai pótadóból fedez. A tankötelesek száma az 1908–9. isk. évben a következő: 6–10 éves 8891, járt 6442; 12–14 éves 3721, járt 2528; 15 évnél idősebb 316, járt 212; összesen 12.928 tanköteles, a kik közül 9182 járt csak iskolába, 3746 pedig nem. – Az V.–VI. fiú-osztályok részére slöjd-tanfolyam van a kézügyesség fejlesztésére.
A mesterinasok oktatása az abszolutizmus alatt 1885-ben kezdődött, 3–3 osztályú kath. és ref. vasárnapi iskolában. A mai alsófoku ipariskolát 1883-ban nyitották meg, egy előkészítő és három első osztálylyal, de 1885–86-ban már háromosztályúvá bővült. Az alsófokú kereskedelmi iskola 1884-ben nyilt meg. Jelenleg az inasiskola a régi törvényszék épületében van. A tanítást a két rendes tanár és kisegítőkként az elemi iskolai tanítók végzik. Tanulók száma 540 iparos és 130 kereskedő-inas. Fönntartási költség 15.654.80 K, melyből 1400 K államsegély.
A nőipariskolát a Jótékony Nőegylet alapította s 1885-ben nyitotta meg. Először bérelt, ma saját házában működik, egy igazgatónővel és egy ipartanítónővel. Három: fehérnemű, felsőruha szabó és varró, vegyes és díszmunka-tanfolyamból áll. Költsége 4522 K, melyhez a város 1200 és a Nőegylet 1714 K-val járul.
A földmívesiskola első alakjában 1872-ben nyílt meg, 44 tanulóval; fokozatosan háromosztályúvá fejlődött, de a IV. osztályt csak 1877-ben állították föl. A város 200 hold földet engedett át az intézetnek s az 1887-től húzódó tárgyalások eredményeként, mint állami földmívesiskola, 1895-ben nyílt meg. Két osztálya van s a tanári kar hat tagból áll: igazgató, segédtanár, két ösztöndíjas gazdasági segéd, kertész és ösztöndíjas népiskolai tanítónő. Nyári szünidei tanfolyam is van, 20 férfi és 20 nőtanító részére; az évi költség 24.000 K.
A vinczellér-iskola az áll. Miklóstelepen keletkezett 1901-ben. Egy évfolyama van. Az elméleti oktatást a telep igazgatója, a gyakorlatit a két tisztviselő végzi. A tanítványok száma évente 40.
A siketnéma-intézet 1900-ban kezdte meg nemes hivatását. Az állam a tanárokat fizeti, a város a dologi kiadásokat fedezi. A 8 osztályba 82 növendék jár, kiket 8 szaktanár, két bejáró óraadó és két hitoktató tanít. Az intézet legközelebb fölépülő új házát internátussal is ellátják. A szegénysorsú növendékek támogatásáról a Siketnémákat Gyámolító Egyesület gondoskodik. A város kiadása 4496 K.
A polgári leányiskola 1852-ben nyilt meg, két osztálylyal, de mivel kath. jellegű volt, a város 1861-ben a reformátusoknak is állított hasonló iskolát. 1875-ben e két intézet háromosztályú polg. leányiskolává alakult, míg a IV. osztály 1880-ban nyílt meg. Jelenleg mint állami intézet saját díszes épületében működik s négyosztályú elemi iskolával kapcsolatos. Az elemibe 237, a polgáriba 327 növendék jár, összesen 10 tanterembe, mert a polgári két alsó osztálya párhuzamos. Tanerők száma az elemiben 4, a polgáriban 10. A városnak 20.980 K 80 f-be kerül.
A városi zeneiskola 1894-ben nyílt meg egy igazgatóval és egy tanárral, hegedű- és zongoraszakra. 1895-ben a czimbalom- és később a karének-tanszakot, legujabban pedig a magánének-, zeneszerzés-, gordonka- és fúvóshangszerek tanszakát is fölállították. Tanárok száma, az 353igazgatón kívül, hat. Látogatta 164 növendék. Költsége 17.392 K, melyből 2000 K államsegély, tandíjból befolyik 7867 K, a hiányt a város fedezi.
A ref. főgimnázium keletkezési idejéül az 1599. évet jelölik meg. Kezdetben hat osztálya volt. 1807-ben kétéves encziklopédiai tanfolyamot is állítottak föléje, hol a mennyiségtant, bölcsészetet, egyetemes történelmet és theologiát tanítottak, de ez két év mulva megszünt. 1831-ben kétéves bölcsészeti tanfolyamot s 1835-ben liczeum czímet kapott. 1854–55-ben algimnázium, de a város támogatásával újra kifejlődött, sőt három bölcsészeti osztályt is nyert. A főiskola kezdetben egységes igazgatás alatt állt, 1857-ben a theologia, 1865-ben a jogakadémia vált ki, 1870-ben pedig a III. bölcsészeti osztály szűnt meg. Mai szervezetét 1883-ban nyerte. Az oktatást az igazgató és 15 tanár végzi. Növendékek száma 292, vizsgázott 274. Az iskola államsegélye 24.000 K, a várostól pedig 4000 K hozzájárulást kap.
A róm. kath. főgimnáziumot 1713-ban alapította gróf Koháry István. A tanítást 1715-ben kezdte meg három kegyesrendi tanár. Eleinte öt osztályból állt, három grammatikai és két felső osztályból, mely utóbbiakban a poétikát és retorikát tanították. 1759-ben már 480 tanulója volt. 1777 után háromosztályúvá sülyedt, 26 tanulóval, de 1806-ban újból hatosztályú lett s egy év mulva már 282 tanulója van. 1832-ben új épületbe költözött, melyet 1849-ben kórháznak használtak a császári katonák. Az abszolutizmus alatt majdnem megszünt és csak 1859-től kezdett fejlődni s 1863-ban megvolt az első érettségi. 1888-ban a tornacsarnokkal, 1893–94-ben a sas-utczai szárnynyal egészítették ki. Az iskolában 13 piarista, egy torna- és egy rajztanár működik; a növendékek száma 278, vizsgázott 264. Az évi költség 36.988, melyből a város 5250 K-át fizet.
A reáliskola 1855-ben kezdte meg a működését s 1858-ban már háromosztályú alreáliskola volt, de 1861-ben megszünt. 1870-ben újra megnyílt s fokozatosan fejlődött tovább, míg 1878-ban 8 osztályú főreáliskolává alakult. Ma a tanári személyzet 15 rendes, 3 kisegítő tanár és a hitoktatók. Tanulók száma 196. A költségekhez a város 4040 K-val járul.
A ref. jogakadémia két évfolyamát 1836-ban szervezték a ref. főiskolán, de a jogtanítás szünetelt a szabadságharcz alatt és után 1860-ig. 1863-ban a jogi tanfolyamot is három évre terjesztették ki. 1874-ben szervezték négy évfolyamúvá, ekkor a város tekintélyes kötelezettséget vállalt magára. Jelenleg van hat rendes és két rendkívüli tanára, kik közül ötöt a város fizet 22.000 K-val, a dunamelléki ref. egyházkerületre 3890, a kecskeméti egyházra 7714 K esik. Hallgatók száma 101.

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages







Arcanum Newspapers

Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me