Kereskedés.
Kereskedés.
Kecskemét volt hajdan az egész ország állatkereskedelmének a középpontja. Vásárai olyan nagy forgalomnak örvendtek, hogy néha két hétig, sőt tovább is eltartottak és azokon fél Európa kereskedői fordultak meg. De maguk a híres kecskeméti tőzsérek is messze földet bejártak és hogy mindenfelé szabadon közlekedhessenek barmaikkal, III. Ferdinánd 1646-ban oltalomlevelet adott nekik. Bécs és a császári hadsereg élelmezését majdnem egyedül Kecskemét látta el marhával. Azonban voltak a városban boltos kereskedők, másként kalmárok 351is nagy számmal. A megtelepedett török kereskedők még a fölszabadulás után is üzérkedtek egy darabig, de később a kereskedelem a görögök kezébe került, kik 1721-ben kötött szerződés szerint évente 350 frtot fizettek üzletük gyakorlásáért. Idővel ők is kihaltak és ma már Kecskemét a szabad kereskedés alapján virágzik. Legnagyobb arányú a sertés-, baromfi- és gyümölcskereskedés, még pedig csak kivitelre. Kb. 50.000 db. sertést visznek ki évente külföldre. Leölt és élő baromfit főként Ausztriába, Drezdába és Boroszlóba szállítanak nagy mennyiségben. Maga a tojáskivitel Bécsbe mintegy 2000 mázsa. Hasonlóképen nagy mennyiséget küldenek közvetetlenül Londonba is. A mult század második felében Handtel Károly gyógyszerész buzgólkodására megalakult a Kecskemét-vidéki Gazdasági Egyesület, hogy a gyümölcsnek kiviteli piaczot biztosítson. Az eszme gyakorlati megvalósítója Kecskeméti Hercz bor- és gyümölcs-kereskedő volt és az ő érdeme, hogy ma már a kecskeméti gyümölcsöt, leginkább almát és baraczkot, nemcsak Ausztriába, hanem Német-, Olasz-, Lengyel- és Oroszországba is szállítják, egy millió kosárral évenként. Az 1909. évben a kecskeméti vásárokra fölhajtottak 5177 lovat, 62 szamarat, 12.712 szarasmarhát, 6999 juhot, 82 kecskét, 6747 sertést; ezekből eladásra került 2055 ló, 1 szamár, 6402 szarvasmarha, 907 juh, 44 kecske, 2753 sertés. A vágóhídon levágtak 268 bikát, 640 ökröt, 2130 tehenet, 2000 borjut, 12.046 juhot, 7726 bárányt, 24 kecskét és 16.285 sertést. A vágóhidi évi bevétel 20.743,18 K, melyből a tiszta jövedelem 16.680.81 K. A város hat piaczán a helypénz évente 130.000 K. Az elmult év végén az önálló kereskedők száma a következő volt: 6 agyagedény, 28 baromfi, 29 baromfi és gyümölcs, 9 bor, 7 bőr, 2 butor, 24 déligyümölcs és czukorka, 6 díszmű, férfi- és női divat és 21 divatkereskedő, 5 divatárusnő, 1 szivar- és dohánytőzsde, 4 edény, 1 eczet, 4 élelmiszer és gyümölcs, 7 épületfa, 1 faszén, 24 fa-, szén és koksz, 2 festék és olaj, 3 férfidivat, 2 férfiruha, 2 fehérnemű, 10 fűszer, 2 fűszer- és vas, 39 fűszer és vegyes kiskereskedő, 20 gabona, 1 gazdasági gép, 1 gyufa, 30 gyümölcs, 5 hal, 5 hagyma, paprika és zöldség, 10 juh, 1 kasza és faedény, 1 kép, 4 könyv és papir, 7 liszt, kenyér- és élelmiszer, 5 liszt, korpa és só, 10 ló, 14 marha, 7 mész és czement, 1 műiparáru, 2 női ruha és 3 nyersbőrkereskedő, 15 ügynök és bizományos, 1 óra- és ékszer, 4 pálinka és szesz, 1 petroleum nagy, 4 pipa, 4 rövidárú és 7 sajtkereskedő, 8 sertéshizlaló, 14 sertéshús- és szalona és 16 sertéskereskedő, 29 sertéskupecz, 3 sírkőraktár, 2 szállító és élelmező, 3 szappanos, 4 temetkezési vállalat, 2 toll, 3 varrógép, 5 üveg, edény és porezellán, 7 vas, 2 vasedény és 2 virágkereskedő és 6 zsibárus.
Az ipar, kereskedés, hitel és közlekedés terén szerzett jövedelméből élők száma 1890-től 1900-ig 4260-ról 5870-re, vagyis 37.7%-kal emelkedett. Ez a szaporodási arányszám az egész lakosság 18.05%-os szaporodási arányszámának több mint kétszerese, tehát Kecskemét városias jellege a lakosság foglalkozás szerint való megoszlásában is egyre jobban kidomborodik. Még feltünőbb az ipar, kereskedés és közlekedés után élők számának szaporodása, ha figyelembe vesszük, hogy 1900-ban a lakosságból mintegy 26.000 lélek a várost környező tanyákon lakott; ez a lakosság szinte kizárólag földmíveléssel foglalkozott, a 32.000 főre tehető igazi városi lakosság 10 évi szaporodási arányszáma pedig csak 9.03% volt. A kivándorlás következtében beálló fogyás jelentéktelen. Az elmúlt évben kiadtak 46 útlevelet 49 személy részére.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
