1867 után.
1867 után.
Kecskemét város számottevő újabb fejlődése a kiegyezés utáni időre esik. Még 1847-ben, midőn a város a szab. kir. városi jogért folyamodott és József nádor a Nagykőrösi-utczán bevonult, hogy a kérvényre személyes tapasztalatok alapján véleményt mondjon, így szólt: „Hisz községteknek nincs város képe.” A kiegyezés után azonban a lakosság öntudatra ébredt. Vezető férfiai és képviselőtestületének tagjai komoly akarattal munkához fogtak, hogy a város haladását előmozdítsák és a várost minden irányban átalakítsák. 1867-ben újból folyamodott a város a kiváltságért, azonban az 1870: XLII. és az 1886: XXI. t.-czikkek a törvényhatóságok és községek helyzetét szabályozván, Kecskemét 1886 juliusában lemondott a szab. kir. városi czímről és fölvette a törv. hat. 342joggal fölruházott város nevét. A határbirtokok megszerzése érdekében a város egykori földesuraival másfél századon át folytatott örökváltságot 1868-ban befejezték s ezután a város pénzügyeit rendezték, hogy ennek alapján a fejlődés irányát megszabják. Az így biztos anyagi alapokra helyezett komoly munkásságnak nem is maradt el a sikere. A kultúrális és hasznos közintézmények száma évről-évre gyarapodott.
Az 1870. évben megnyilt a főreáliskola, 1871-ben az első községi kisdedóvó, melyet néhány éven belül több is követett, 1872-ben pedig a gazdasági iskola. Ez évben volt itt az országos iparkiállítás, melynek Katona Zsigmond volt tevékeny és buzgó elnöke. A kiállítást a Kecskeméti Iparegyesület rendezte és mint ilyen, első volt az egész országban. Az 1868-tól 1877-ig terjedő időközben a város összes felekezeti iskoláit községesítették, mert a tanyai iskolákat már eredetileg községiekként nyitották meg. Az iskolák számára tágas és csinos épületeket emeltek és Lestár Péter, a város akkori polgármestere az 1880-as években jogos büszkeséggel mondhatta a magyar írók és művészek látogató társaságának: „Ha magunk viskókban lakunk is, iskoláinkat palotákban helyezzük el. Ebben a város és a felekezetek versenyeznek egymással s ezek az első szent helyek templomaink után.
1878-ban a város régi, nagyforgalmú postája állami kezelésbe került. 1880-ban állították föl a városi szegényházat. 1883-ban megnyilt az alsófoku ipari és kereskedelmi iskola. 1885-ben volt a gyümölcskiállítás, melyet a Kecskeméti Gazdasági Egyesület rendezett. 1886-ban a város zálogházat állított föl, mely e nemben szintén első volt az országban. 1887-ben az 1858-ban fölállított távírót egyesítették a postával.
Az 1890. évvel megkezdődött két évtized óta a középítkezések terén a haladás valósággal rohamosnak nevezhető. 1893-ban kezdték meg Lechner Ödön tervei szerint magyar stílusban a nagyszabású városháza építését, melyet 1894-ben fejeztek be és avattak föl. A mögötte levő utczát építője nevéről nevezték el. 1896-ban a város méltó fénynyel és lelkesedéssel ünnepelte meg Magyarország ezeréves fönállásának évfordulóját és kivette részét az országos ünnepségekből is. Ez évben nyitották meg az új színházat is, mely 1895–96-ban épült 640.000 K költséggel. Van benne 31 páholy 124 helylyel, 478 számozott hely és 341 állóhely. A színházat a város ingyen engedi át a színigazgatónak, sőt a fűtést és világítást, a mi évente 11.000 koronába kerül, szintén díjtalanul teljesíti. 1897-ben a városi villamostelep kezdte meg üzemét. 1898-ban a szabadságharcz ötvenéves fordulóját ünnepelték meg, 1899-ben pedig az országos tanítói árvaház nyílt meg.
1900-ban a siketnéma-intézet, 1901-ben pedig a vinczellér-iskola kezdte meg áldásos és tevékeny működését. Ez év augusztus havában volt két hétig a kecskemétvidéki iparkiállítás, melyet közel két évi készülődés előzött meg. A kiállítást Kadai Elek polgármester elnöklése alatt a Kecskeméti Iparegyesület rendezte, Czegléd, Nagykőrös, Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas városok és ipartestületeik bevonásával, azonban ezeken kívül nemcsak Pest, hanem még más vármegyék iparosai is kiállították arra érdemes készítményeiket. Az állam 10.000, Kecskemét pedig 3000 K segélyt szavazott meg, azonkívül a város még 2000 K-át adott jutalmazási czélokra. Ezzel kapcsolatban a Pestmegyei Gazdasági Egyesület gazdasági gép-, permetező és baromfikiállítást rendezett, mely elnöke gróf Keglevich Gábor, társelnöke pedig Kada Elek volt. E kiállítás szintén a legnagyobb részvételnek örvendett a vármegye érdekeltjei részéről.
1903-ban megnyilt az állami gyermekmenhely, 1904-ben pedig fölállították a városi cselédszerző-intézetet, mely a cselédügy rendezését és a mizériák megszüntetését van hivatva szolgálni. Az intézet cselédmenhelylyel kapcsolatos, hol a helynélküli cselédek csekély díjért szállást kapnak. Az 1909. év augusztus 15–18-án volt Kecskeméten a Magyarországi Dalegyesületek Országos Szövetségének XVIII. dalversenye, gróf Zichy Géza díszelnöklése alatt. A versenyen az ország minden részéből 78 dalegyesület vett részt. A vendégek megkoszorúzták Katona József és Kossuth Lajos szobrát. A résztvevő dalegyesületek legkiválóbbjai, nemkülönben karmestereik, értékes díjakat és jutalmakat nyertek. A dalosverseny alkalmából a város emlékalbumot ad ki, mely Kada Elek polgármester és a helyi írógárda közreműködésével a város történetét és mai viszonyait ismerteti.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
