Nemzetiség.
172Nemzetiség.
A lakosságnak majdnem háromnegyed része tót, (72.83%), vagyis az összes lakosságból 288.811. Magyar van 69,498, német 37,908; a többi apró töredékre oszlik. 1880 óta a tót lakosság 15,462 lélekkel szaporodott. Akkor 73.91%-át tette az összes lakosságnak, melyhez viszonyítva 1890-ig 1.08%-kal csökkent. A magyarok ellenben 13,114 fővel szaporodtak, arányszámuk 15.24%-ról 17.53-ra emelkedett. A németek nemcsak relative, de abszolute véve is fogytak; számuk 2015 fővel apadt. Ez jórészt a magyarság gyarapodására szolgálhatott (noha a nagy tót zöm is olvasztja a kisebb német szigeteket), mert Nyitravármegyében a németség sokkal nagyobb hajlandóságot tanúsít a magyar nyelv megtanulására, mint a tót. A tót terjeszkedéssel szemben a magyarságnak még a maga fenntartásának érdekében is kell harczot vívnia, mely harczban sokáig egymagára volt hagyva, csakis a legujabb időben állt segítségére az állami törvény és a társadalmi mozgalom, mely a kisdedóvók felállítása, a magyar nyelvnek az elemi iskolában való kötelező oktatásával legalább megakaszthatta az eltótosodást ott, a hol a magyar faj már feloszlásnak indult. Nyitravármegyében ugyanazt a körülményt találjuk, mint Abauj-Tornavármegyében. A török háborúk, szabadságharczok, pestis és egyéb csapások által sok falu népe pusztult ki. Ezek helyére német és tót népet telepítettek. A tótoknak csak le kellett szállaniok a hegységből, hogy eláraszszák a termékenyebb helyeket. Tömegükkel, midőn a magyar nyelv ápolásával még nemcsak hogy nem törődtek, de annak fejlődését gátolták is, elnyelték a gyönge magyar maradékokat. Az újabb térfoglalás nagy munkával jár; ámde nem találván sokáig kellő támogatásra az egyházi hatóságban, egész 1890-ig, szemben a szomszéd Barsmegyével csekély eredményt mutathatott föl. A mig a nyitramegyei németek közt a legutóbbi népszámláláskor 19.40% tudott már magyarul, a tótok közül csupán csak 5.74%, holott Barsban 10.47% beszélt magyarul. A magyarosodás azonban erős góczpontot talál a két nagyobb városban, Nyitrában és Érsekujvárban, a hol a beszivárgó idegen elem önkéntelenül lesz magyarrá.
A legutóbb megállapított számlálási adatok még nem illusztrálják ezt oly határozottan, mint a köztapasztalat, mely Nyitra városának gyors menetü magyarosodásáról tanuskodik, mire nézve azonban számszerü eredmények nincsenek kezünkben. Az összes magyarul tudók száma Nyitrán 1880-tól 1890-ig 50.75%-ról 57.77%-ra emelkedett, tehát már 1890-ben túllépte az abszolut többség határát. 1880-ban 5593 lélekre menő idegen ajkú elemből csak 1328 tudott magyarul, 1890-ben 8536 idegen ajkú közül már 2819, az arányszám tehát 23.74%-ról 33.02%-ra emelkedett. Ha csak ilyen arányban folyt volna is tovább a magyarosodás, akkor is ma már Nyitra lakosságának 66%-ka beszélne magyarul. Érsekujvárt meg majdnem teljesen szétmorzsolódott már az idegen elem. A más anyanyelvüek száma 2446-ról 1424-re csökkent különben is, a míg a magyarul beszélő idegenek száma 43%-ról 59-re emelkedett, úgy hogy ma Érsekujvárnak 95%-ka már magyarul beszél.
A tótok a vármegye egész felső részét, sőt vegyesen, déli járásait is elfoglalva tartják. Legtöbb a magyar a nyitrai, érsekujvári és vágsellyei járásokban. Az érsekujvári járásban csak két község tiszta magyar, a többi helyen a magyarságot vegyesen találjuk a tótokkal. A németek szerteszakadt szigeteket képeznek a tótok közt; legnagyobb számban a privigyei járásban laknak, a hol vegyületlen is találjuk őket Chvojnicza, Czach, Gajdel, Handlova, Majzel, Szolka, Tuzsina községekben.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
