A flóra kutatói.
A flóra kutatói.
Nyitravármegye, a flóráját nagyjából tekintve, egyike a haza jobban átkutatott vidékének. Számos kisebb-nagyobb florisztikai közleményen kívül, mely Knapp Prodromus Florae Nitriensis czímű munkájának 10–12. oldalán van előszámítva, s a mely közül, kivált a Holuby-é* meg a Krzisch-é érdemel említést, az egész vármegye flóráját Knapp József Ármin, most a bécsi udvar muzeum növénytani osztályának egyik botanikusa (lásd Nagy Lexikon X. köt. 645. old.) gyüjtötte össze most idézett czímű munkájában.* Magának Nyitra városának is van tudományosan összeállított flórája, mint dr. Schiller Zsigmond, a Pester Lloyd mai szerkesztőjének ifjabbkori tanulmánya „Nyitra város és környéke növényföldtani viszonyainak leírása”,* a melyben 2472 hazai növényfaj (644 génusz) közül 1297-et Nyitravármegyéből (503 génusz) és 886 fajt (407 génus) Nyitraváros környékéről tüntet ki. Vágujhely flóráját Keller Emil közli.* A megye flóráját, kivált az élő és ásatag moszatokat, ezek után dr. Pantocsek József kutatta.* Ezen túl, kivált még a magasabb vidékein kellene kutatni és az ujabb időben figyelemre méltatott soktagú génuszait (szeder, zanót, Hieracium, rózsa, Gentiana, menta stb.) gyüjteni s a vegetatió leplének megalakulását pontosabban földeríteni.
A pozsonyi természettudományi társulat Verhandlungen-jának első évfolyamaiban.
A bécsi zoologisch-botan. Gesellschaft Verhandlungen-jában XV. köt. 1865., mint különnyomás 1–86. old. V. ö. Krzisch, Bemerkungen zu Knapp’s Prodromus florae Nitriensis, a bécsi Zool.-botan. Gesellschaft Verhandlungen-jában 1866., 463–74.
A magyar orvosok és természetvizsgálók Pozsonyban tartott XI. gyülésének Munkálataiban. 1866. 296–308. old.
Mathem. és Természettudományi Közlemények IV. köt. 1866. 191–225., hozzá a VI. köt. (1868.) pótadatokat csatolt.
Beiträge zur Kenntniss der fossilen Bacillarien Ungarns, 3. köt. 102. tábl. Nagy-Tapolcsány, 1886–92. – Ausflug in das Facskóer oder Naklate-Gebirge, Oesterr. Botan. Zeitschrift. 1868., 249–52.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
