Fatermelés.
Fatermelés.
Fafogyasztási telep alig van a megyében, a minek oka a nehéz szállítási viszonyokban keresendő, a melyek az árúkat megdrágítják. A legolcsóbb 343ugyanis a vizen való szállítás; de első berendezéséhez – ha a szükséges víz meg is lenne – hiányzik az a nagyobb, kihasználható erdőség, mely kifizetné a szükséges befektetést. Kisebbszerü vízmű van báró Stummer tavarnoki uradalmában, hol a nyert tűzifa 12 kilométernyi távolról szállíttatik a tapolcsányi fapiaczra. Ugyancsak kisebbszerü fűrészek vannak gróf Pálffy József vittenczi s gróf Pálffy János bajmóczi uradalmában.
A mű- és szerszámfa-termelés – majdnem kizárólag a helyi forgalomra szoritkozik. Vasuti talp- és dongafát alig számbavehető mennyiségben termelnek.
De ez nem is lehet másként, mert a volt urbéresek – mint a kiknek erdejük a legrosszabb karban van, – erdőilletményüket rendesen azon a helyen kapták, mely a községekhez legközelebb esett, és így ezek az erdők leginkább voltak kihasználva, úgy fáézás, mint egyéb mellékhasználat tekintetében, sőt ma is leginkább ezek a részek vannak legjobban kitéve a kárositásoknak.
Az erdőségek legnagyobb része a fanemeknek megfelelően 40 éves fordával tüzifagazdaságra rendeztetik be a most rendszeresített kezelésben, – de jelentékeny azoknak a birtokosoknak a száma, a kik tölgy-erdejükben a kéreghántás üzemét kultiválják, 20 éves fordával, a mely üzemmód mellett az erdő jövedelmezősége egész a közel multig – majdnem a kétszeresére rúgott, midőn az Amerikából importált quebracho a kéreg értékét teljesen lenyomta. Ily üzemmódban kezeltetik a 65,351 kat. hold, tölgyerdőből 36,261 kat. hold, – vagyis több mint fele. A tölgyerdőkből csak 18008 kat. hold van – 80 és 100 éves forda mellett – műfatermelésére berendezve.
Rendkivül értékes szárazföldi s építészeti czélokra alkalmas műfát szolgáltatnak az e megyében levő erdei fenyők, melyek egyenes, sudar növésükkel, egyenletes keskeny évgyűrüikkel az egész országban keresett áruczikket képeznek.
Jól jövedelmezők azok az erdőségek is, melyek a Nyitra és Vág folyó alsó részein feküsznek, minthogy itt meglehetős nagy szükség van a fára és mert közel 20 évtized alatt pár ezer holdnyi területet irtottak ki s a talajt mezőgazdasági czélokra használták fel.
A nagyobb birtokosság értékesebb fáját még akkor használta ki, midőn vasutak hiányában a fa ára végtelenül csekély volt. A nagyobb jövedelmezőség végett a birtokos kénytelen volt nagyobb terjedelmü erdőket letarolni.
A fatermés csökkenése folytán folyton emelkedő árak megérttették a birtokossággal azt az anyagi hasznosságot, melyet az erdő nyujt, nem is véve számba az egészségügyi és nemzetgazdasági viszonyokat. – Ez befolyással volt az erdészeti viszonyok gyökeres átalakulására. – A vármegye közönsége, az erdőtörvény hathatós és minden vonalra kiterjedő életbeléptetését sürgetvén, az egész vármegyét 5 kerületi erdőgondnokságra osztotta be s minden erdőgondnokság vezetésével egy teljesen szakképzett erdőtisztet bízott meg. Az 5 erdőgondnokság közül a nyitraihoz osztotta be azokat az erdőbirtokokat, melyek a nyitrai, az érsekujvári és a vágsellyei szolgabiróságok területén feküsznek, s az 1879. évi XXXI. t.-cz. 17. §. rendelkezései alá tartoznak; a nagytapolcsányi kerületi gondnoksághoz a nyitrai és nyitrazsámbokréti, – a szeniczi kerületi erdőgondnoksághoz a szeniczi, miavai és holicsi, – a galgóczi kerületi erdőgondnoksághoz a galgóczi, pöstyéni és vágujhelyi és végül a privigyei kerületi erdőgondnoksághoz a privigyei szolgabirói járás területén található erdőségeket.
A hivatalok szerveztetvén, az életfogytiglan kinevezett járási főerdészek működésüket 1885. év október elsején kezdették meg, – működésük annyira eredményes volt, hogy a millenáris évben, a rendszeres erdőgazdálkodásra kötelezett 348 erdőbirtokos közül 299 erdőbirtokos 84226 kat. holddal az üzemtervet, mint a rendszeres erdőgazdálkodás alapkövét elkészítette és az csak 59 birtokosnk 12536 kat. holdnyi kiterjedésü birtokáról hiányzott.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
