Házasság.
Házasság.
Katonáskodása alatt a legtöbb legény egészen átvedlik s megtanúlja, hogy a pénz beszél, a kutya meg ugat; jövendő életepárját tehát nem a szerelem útján, hanem a telkes-gazdák portáján keresi s ha nem talál, akkor már csak arra ügyel, hogy dolgos legyen a lány. Az ilyen »fajín« feleségnek valót odahaza könnyű megtalálni, de más faluból már »kommendányi« kell. A legény nagy ritkán megy vőül idegenbe, de a lányt »muszájittya« a család s nem egyszer az is megtörténik, hogy nem is látta a jövendőbelijét, csak annyit tud róla, hogy módos özvegy ember. Az öregek vásáron vagy vendégségen jóbamaradnak s egyszerre csak »kéretni« jönnek. A kérők, rendesen a legény édes keresztapja meg egy idősebb rokon ünnepnap délelőtt állítanak be s ha megelőzőleg még nem folytak tárgyalások, akkor előbb holmi széna- vagy lóvásár ürügye alatt nézik körül a portát s ha minden megfelel a kommendálók szép szavainak, akkor előhozakodnak jövetelük tulajdonképeni czéljával, de még mindig furfangosan kerülgetik a dolgot, nehogy csúfságot valljanak, ha nyílt kérésükre tagadó feleletet kapnának. A házbeliek már rendszerint előre tudják vagy legalább is sejtik az ügyet, épen ezért az adandó válasz szerint fogadják vendégeiket s ha ottmarasztalják őket ebédre, az már annyit jelent, hogy nem idegenkednek az atyafiságtól. Sok helyen czifraszűrben maga megy kéretni a legény. Éjfélig elbeszélget, azután elbúcsúzik, de a szűrt véletlenül ott felejti a pitarban vagy a lóczán. Hajnalfelé visszalopódzik s ha a szűre ki van akasztva, az annyit jelent, hogy »kitették a szűrit.« *
*Hogy ez a szűrkitevés Nógrádban egészen komoly dolog, azt a balassagyarmati törvényszéknek egy 1903 augusztusi tárgyalása is igazolja, melyen 12 évre ítélték Lovász Mártont, a ki agyonszúrta a szeretőjét, mert kiakasztotta a szűrét, jeléül annak, hogy nem megy hozzá.
Az ehhez hasonló szimbolikus leánykérések azonban egyre jobban ritkulnak s a kéretést annyi mindenféle megbeszélés előzi meg, hogy a legény már idejekorán tájékozódhatik. Ha a szülők akár maguk, akár a kérők közreműködésével elintézték a lakáskérdést és a fiatalok jövendőjének egyéb anyagi ügyeit, akkor a rokonok egy este a lányos háznál megtartják az eljegyzésnek megfelelő »kendőlakást«, mely egészen csendesen megy végbe, legfeljebb a lánypajtások csattognak tilolókkal az ablak alatt, a legények pedig ostorpattogtatás közepette kurjongatnak, hogy majdan néma ne legyen a gyerek. Odabent az első házban ezalatt vacsorázgatnak, majd a legény egyik tekintélyesebb rokona kimegy a pitarba, behívja a fiatalokat s egymás mellé állítván őket, hosszadalmas bibliai vonatkozású »szavallatok« után kijelenti, hogy minekutánna a fölséges Úristen ezt a két szép virágszálat egymásnak teremtette, legyenek is egymáséi mindörökre, ammen – »ha jó szívvel kendtek is mindnyájan úgy akarják! Engedje az Úristen!« – mondja rá a gyülekezet. Sír-rí az asszonynépség s meg van hatva mindenki, de leginkább a piruló leány, a ki most odamegy a tulipántos ládához s kiveszi a piros selyem vagy fehér hímzett »jegykendőt« és kicseréli a vőlegényével, melynek csücskébe jegyajándékul 1–2 pengő van bekötve. A jegyesek még egyéb díszes holmival, jegyinggel, csizmával, nagykendővel, sőt egész esküvői ruhával is meg szokták lepni egymást s régebben a vőlegény ajándékai között mindig ott szerepelt a rókatorkos mente és a kivarrott piros csizma. Kendőlakás után következő vasárnap a jegyesek két tanúval »kézfogóra« mennek a paphoz, a ki megáldja és kihirdeti őket. A következő napokon díszbeöltözött, rézfokosos hívogató vőfélyek járják be a falut s a harmadik kihirdetés utáni héten megkezdődik a lagzira való nagy készülődés.
Hugyagi menyecskék »csárdás« vagy »ludányi« fęketőben.
Szentkúti bucsusok.
Nógrádmegyei tótok.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
