Rozs és zab.
Rozs és zab.
A gabonaneműek között sorrendben harmadik a rozs, negyedik a zab. Előbbiből az 1895. évben 16.538 ha (11.53%) és az 1903. évben 18.071 ha (12.02%) volt elvetve; utóbbi alá pedig ugyanez években 15.603 ha (10.88%), illetőleg 15.253 ha (10.15%) terület volt fordítva. A rozs termesztése tehát emelkedőben, a zabé ellenben csökkenőben van. Mindkét kalászos termesztési aránya meghaladja az országos átlagot (rozs: 10.20%, zab 9.38%); de már a dunajobbparti átlagtól (14.79%) a rozs elmarad, viszont a zab, ezét (8.42%) meghaladja. A rozs-átlag termése volt hektáronként szemben az 1896. évben 10.72 q (Dunajobbpart: 12.55 q), az 1903. évben 12.00 q (12.30 q); szalmatermése 20.54 q, átlagos minőségi súlya 71.4 kg. A zab átlag-szemtermelése pedig 1896-ban 11.68 q-ra (Dunajobbpart: 12.75 q) és 1903-ban 11.35 q-ra (13.47 q), szalmatermése 13.63 q-ra rúgott. Átlagos minőségi súlya a vármegye területén 43.7 kg. A vármegyei gazdaságokban leginkább a közönséges magyar rozs van elterjedve: a talaj iránt tanusított csekély igénye a homokosabb vidékeken ezt teszi a kisgazdák fő kenyérterményévé. Szentiván, montagnei és imperiál rozszsal szintén találkozunk. Zabból szintén leginkább a kevés igényű hazai magyar zabféléket vetik; csak nagyobb gazdaságokban találkozunk a külföldi, igényesebb fajtákkal, minő a hopetown, anderbeki, kanadai, stb. Néhány évvel ezelőtt az orsz. növénytermelési kísérleti állomástól nyert maggal Bajcson a duppaui zabot próbálták ki, Bábolnán pedig a sárga leutewitzi zabbal tettek kísérletet; ugyanott a barnhauseni őszi zabot is vették, egy-két évi termelés után azonban felhagytak vele.
A gabonaneműekhez sorolt többi kulturnövény: a kétszeres és köles csak kis területen míveltetnek (az utóbbit inkább csak tarlóvetemény gyanánt). Tönkölyt, tatárkát Komárom vármegyében nem vetnek.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
