Búza.

Full text search

Búza.
E vármegyében is, mint az egész országban, a búza foglalja el a főhelyet 1895. évben 41.556 hektárral (28.98%), legutóbb 39.159 hektárral (26.06%). A mint látható, termesztése csökkent s máris alatta van a dunajobbparti országrész 1895. évi 27.40% arányának. Legjobban a magyar (bánáti) fajta van elterjedve; a Csallóközben néhol a diószegi s a rozsdának állítólag jobban ellentálló tarbúzát is vetik. Külföldi búzafajtákkal eddig csak kísérleteznek. A búza minősége, a talaj, a mívelés és az időjárás szerint itt is nagy változatosságot mutat s az eltérés gyakran kis körben is szembetűnő. Ötven-hatvan évvel-ezelőtt legjobb búzatermő helyeknek tartották: a Csallóközben Csicsó, az udvardi járásban Jászfalu, Csúz és Perbete, a gesztesiben Kocs, Szend és Kömlőd, a tataiban Tarján községeket. A hajdanta híres komáromi czipó tett tanúbizonyságot e búzás síkérességéről. A komáromi búzák minőségéről dr. Kosutány Tamás és Cserháti Sándor gazdasági akadémiai tanárok csémi, ácsi és tatai búzavizsgálatai a következő eredményt adják:
 
Hl. súly
A szemek törési felülete
Protein-
 
 
aczélos
lisztes
vegyes
tartalom
Herczegprimási uradalom, Csém
77.4
83
9
8
15.06
Forster Géza, Czonczóhát (Ács)
78.6
85
15
14.69
Gróf Esterházy Ferencz uradalma, Tata
75.9
42
36
22
11.63
Országos átlag
78.4
51.4
16.3
32.2
12.28
 
A tatai búza őrlési eredménye: liszt 75.5% (orsz. átlag 75.8%), korpa 21.4% (20.5%,) süthetősége 70.5 (73.69), száraz sikértartalma 9.66% (10.53%); a belőle származott korpa 14.58% proteint (15.20%) és 3.33% nyerszsírt (3.71%) tartalmazott.
Cserháti a bábolnai ménesbirtoktól és a komáromi földmíves-iskolából származó búzák négy évi termését vizsgálta meg 4 éven át. Az ő adatai szerint volt (az évek sorrendjében):
lisztesség %
Bábolna
31.72
17.87
42.37
67.62
lisztesség %
Komárom
25.80
24.87
15.99
34.74
protein %
Bábolna
13.75
16.27
12.03
15.19
protein %
Komárom
15.34
15.76
13.87
15.75
száraz sikér %
Bábolna
7.87
11.50
9.95
9.95
száraz sikér %
Komárom
10.45
10.95
12.40
9.22
 
A komárom-vármegyei búzák átlagos minőségét a mezőgazdasági statisztika 77.5 kg.-mal veszi föl. Az átlagos termés hektáronként szemben az 1896. évben 11.36 q-ra, az 1903. évben 11.69 q-ra rúgott, a mi a dunajobbparti országrész 13.31, illetőleg 13.24 q átlagos termése alatt marad. Az átlagos szalmatermés hektáronként az 1896. évben 13.77 métermázsát tett.

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages







Arcanum Newspapers

Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me