Uradalmak.

Full text search

Uradalmak.
A XV. század elején a legnagyobb uradalom a komáromi volt, melyhez 22–23 helység tartozott. A komáromi uradalom rendszerint a király birtoka volt, de rövid ideig mások is bírták zálogban; így 1422-ben Garai Miklós nádor, 1456-ban Széchy Dénes esztergomi érsek, 1490-ben Corvin János.
A másik nagyobb uradalom a tatai volt, melyhez 4–9 helység tartozott. Eredetileg szintén a királyé volt, de az 1426–1465 közötti időben a Rozgonyi család bírta; később ismét a királyé lett. Hunyadi Mátyás Corvin Jánosnak adta, a ki 1490–92-ben bírta. 1498-tól kezdve újból a királyé lett.
Vitám várát a hozzátartozó uradalommal 1440-ben a Rozgonyi család nyeri adományul. 1444-ben azonban Ujlaki Miklósé, 1453-tól kezdve ismét a Rozgonyiaké, a kik a század végéig bírják. 1493-ban a vitámi uradalmat Egervári László horvát-szlavon bán nyerte zálog czímén, de 1496-ban elhalálozván, özvegye ismét Kanizsai Györgyhöz ment nőül, s így a vitámi uradalom a Kanizsai családra szállott. Gesztes várát a hozzátartozó uradalommal 1438–1460 között szintén a rozgonyiak bírták; később 1464-ben az Ujlakiak kezébe kerül, a kik a század végéig bírták.
Az említett négy uradalmon kívül a következő nagyobb birtokos családokkal találkozunk a XV. század folyamán a vármegye területén: a Losonczi Bánfi család 1433 előtt Igmánd, Csicsó, Kocs, Kéthely, Császár helységeket bírta, melyeket a király Hunyad váráért elcserélt; e birtokokat ezután Hédervári Lőrincz kir. lovászmester kapta Zsigmond királytól adományba. A Héderváriak ekként megvetvén lábukat a vármegyében, újabb birtokokat szereznek. Lőrincz fia Imre 1449-ben Tamástelke pusztát bírja, 1475-ben a család a két Bánhidát veszi zálogba. A Báthory család Ravaszkeszőt és Újfalut bírta, melyet 1464-ben zálogosított el. Guti Országh Mihály nádor 1460-ban ugyancsak Ravaszkeszőt bírja zálogban. A Bucsányi Korlátkői család még a XIV. században telepedhetett le a vármegyében. Zsigmond 1412-ben elzálogosította gallai pusztáját, 1498-ban Ozsvát, a vármegye főispánja, II. Ulászló királytól adományba kapja Szák és Bana helységeket; 1502–1510-ig komáromi és tatai kapitány. Péter 1519-ben Piszkén és Lábatlanon is birtokos; 1519–26-ig a vármegye főispánja.
Lévai Cseh Péter kir. lovászmester 1424-ben Zsigmond királytól adományt nyer Pobor István hetényi és Petend pusztai birtokaira.
Az Ónodi Czudar család 1410-ben Loval részeit bírja; 1439-ben Alcsi részeit zálogosítja el. A Gordovai Fáncsi családnak Szenden volt földesúri joga, de itteni részeit a kormányzó 1446-ban Bucsányi Ozsvátnak adományozza.
A Kanizsai család 1397-től 1421-ig Megyer várost bírta Für és Csicsó helységekkel együtt. A Nagylucsei család 1495-ben megkapja a magvaszakadt Ivácson Miklós jószágait (Ekel, Andrásháza, Szakállas és Lak puszta). Kálnai István fia, Benedek, 1405-ben Zsigmond királytól új adományt nyer Bagotára, több más hont- és barsvármegyei jószágokkal egyetemben.
Az ősi komárommegyei nemzetségek közül a következők voltak a XV. században nagyobb birtokosok:
556A Koppány nemzetségből származó Bábonyaiak, a kik a velük rokon, Akai, Hathalmi és Kovács családokkal együtt 1455-ben V. László királytól Bábolna, Kajánd, Kovácsi, Abostyán, stb. birtokokra nyertek adományt.
A Posár család Kávai ága 1466-ban a Kávai Harcsa családdal közösen bírja Vizvár, Káva, Szovád és Bálványos helységeket.
A Marczelházi Pozsárok 1482-ben Marczelháza, Szovát, Keszegfalva, Madar, Pat és Vék, 1485-ben Vizvár és Káva helységekben birtokosok.
Ugyancsak az egykori Koppány nemzetségi javak birtokában találjuk a Némai Kolos családot, mely egyike a vármegye legősibb nemzetségeinek. 1268–1379-ben Némát bírják. Kolos mester 1332-ben sisakdíszviselési adományt nyert, fia Jakab, kir. allovászmester 1378-ban Kis-Keszőt kapja Lajos királytól, 1379-ben Banát és Árpát, 1382-ben Millértőt. Jakab fiai 1412-ben új adományt kapnak Vas, Körtvélyestelek, Béd, Árpaföld, Porvad, Úrnépe, Nána és Dobozfölde birtokokra. 1425-ben Szovát földesurai. 1426-ban Néma, Lőrinczülése és Köves-Gyolcs pusztákat nyerték adománykép a királytól. 1386-ban Jakabot a Koppán nembeli Vasi Sidó (Zsidó) László testvérévé fogadván, a család felveszi a Vasi előnevet. Vasi Kolos László 1460-ban Ács és Hathalom birtokosa, Jakab 1519-ben Czonczón birtokos.
A Szemere nemzetségből származó Csúziak 1416-ban Kamocsa, 1436-ban Pilis, Komlós, Szent-Kozma-Demjén birtokosai, 1460-ban Hoba, Buzád és Vizesvár, 1416–60. Nyáras urai. E család túlélte a mohácsi vészt. A Szemerei családból Péter leánya, Ilona Nagyemőkei Bertalanhoz ment nőül, se házasság révén Szemere, Kamocsa, Köved és Nyárad részei a Nagyemőkeieké lesznek.
Ivácson János 1412-ben Andrásházán, 1426-ban Ekelen és Lak-Szakállason bírt földesúri joggal. 1453-ban visszakapja a Némai Kolosoktól ekeli, andrásházi, stb. részeit.
A Konkony-Thegék a XIII. században (1260–1270.) tűnnek fel; Konkoly puszta birtokosai. 1356-ban Abát bírják. Orbán, Komárom vármegye alispánja 1438-ban új adományt nyer Konkolyra és Abára. György 1451-ben Hunyadi János kormányzótól Veres-János-Földe pusztát nyeri adományul. János 1471-ben Mercsérre és Konkolyra új királyi adományt nyer. György 1485-ben Gyallai előnévvel él.
A Kürthyek ősei már a XIII. században birtokosok a vármegyében.
Kaluzi Lukács leánya, borbála, Nyéki Miklós neje, 1392-ben fiusíttatván, a kürthi és a koltai birtok fiára, Balázsra szállott, a ki felvette a Kürthi nevet. László 1485-ben Pati, majd Véki előnévvel él, László 1507-ben Kerekszállás birtokosa.
A Csóka család 1405-ben Némai és Ujteleki, 1426-ban Verestői, 1464–99-ben Aranyosi és 1486-ban Böki előnévvel fordul elő.
A Dinnyei Vas család 1446-ban Nagy-Bottyánban birtokos, Márton 1448-ban szolgabíró, János 1505-ben országgyűlési követ, Mátyás 1516-ban Vasdinnyén birtokos.
A Vérti család 1471-ben Marczelházán részbirtokos, Ozsvát 1485-ben Kurtakeszi előnévvel él.
A Nagygyövedi Pobor család, mely Bars vármegyéből származott át, 1419-ben Zsigmond királytól Felső-Csehit nyeri adományul. István 1424-ben elveszti hetényi és petendi javait, de 1436-ban mégis Petend pusztai birtokos.
A Szandai és Zagorhidai Tárnok család Egyházas-Szakállast (1452–68.) birta. (Dr. Csánki Dezső i. m. III. 482–534.)

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages







Arcanum Newspapers

Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me