Hidak, révek és kompok.
Hidak, révek és kompok.
Komárom városában a hidak és révek 1796-ig a kincstár tulajdonában voltak. Ettől kezdve a Duna nagy ágán átvezető repülő híd és a kis ág jármos hídja, valamint a vág-dunai húzó-komp, 27.830 forint 31 1/2 kr vételárban, az összes szerelvényekkel együtt, a város tulajdonába mentek át. Ebbe az összegbe belefoglaltatott a haszonélvezetért járó örökváltság díja is. 1837-ben a Duna nagyobbik ágán a repülő hidat a város kicserélte hajó-híddal, melynek építési költségei 30.881 frt 57 1/2 krajczárra rúgtak.
A jelenlegi, állandó Duna-hidat az állam építtette, a régi győrdunai hajóhíd helyén. Komárom városa a hajóhíd után járó jövedelem elvesztéseért az államtól kártalanítást nyert.
A dunai híd két részből áll: a hosszabbik a régi Újszőnyt a Duna-szigettel köti össze, a Duna nagy ágán épült vashíd, mely folytatásképpen a vasút pályatestét is áthidalja és a rövidebbik, mely a dunai szigetet a várossal köti össze. A komáromi Erzsébet-dunahíd 416 méter hosszú és a kocsipálya szélessége 6 méter. A híd vasfelszerkezetű, s három meder- és két parti pilléren nyugszik. Az egyes pillérek légnyomású, ú. n. Caison alapozási módszerrel, a Duna »0« vízsíkja alá, 13.0 méter mélységig vannak alapozva. A híd két oldalán a gyalogközlekedés számára készített járó, a főtartókhoz erősített consolokon nyugszik, A híd építési költsége 2,330.000 korona volt. A fentartás évenként 12.000 koronába kerül. A hídvámból befolyó évenkénti 23.000 korona jövedelem, a kereskedelemügyi m. kir. miniszterium tárczájának a javára fordíttatik.
A vármegye területén még a Vág-Dunán van dunai híd, mely a várost az udvardi járással köti össze. Ez azonban csak jármos fahíd.
E hidakon, kívül a vármegye folyóin több hídösszeköttetés nincsen. A forgalmat több helyen komp-közlekedés bonyolítja le. A Dunán kompon a vármegye területén két helyen lehet átkelni. Az egyik – kocsiközlekedésre alkalmas – kompjárat Gönyő és Kolosnéma községek között van, a másik Danaalmás község határában.
A Vág folyón Keszegfalun, Gútán, Kamocsán, és Szímőnél van kompjárat a vármegye területén.
A gőzhajózás Komárom vármegye területén a Cs. és Szab. Kir. Első Dunagőzhajózási Társaság kezében van. Az első gőzhajó, a »Franz I.,« 1830 szeptember 4-én tette meg első próba-útját Komárom érintésével Budapestre, 14 óra és 15 percz alatt.
Naponként egy személyszállító hajó közlekedik Budapest és Bécs felé. Különösen a teherforgalom nagy a komáromi hajóállomáson. A hajón szállított áruk leginkább fa, gabonaneműek és zöldségáruk, melyeket nagyszámú uszályhajók szállítanak a budapesti piaczra. A teherforgalmat a fenti hajózási vállalat nem egyedül bonyolítja le, hanem mellette sok magánvállalat tart fenn hajójáratot.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
