Ipar, kereskedelem.
Ipar, kereskedelem.
Az ipar- és kereskedelem pangott a hosszú pártharczok alatt. Az egri vár építkezéséhez messze vidékről hoztak iparosokat. Dobó idejében kőmíves mesterek Olaszországból és Bécsből, – az üvegesek Eperjesről, Késmárkról jöttek Egerbe. Eperjesi fazekasok készítették a kályhákat, – a „pictort” Lőcséről hozatták le. A padlókat, gerendákat, deszkákat, zsindelyeket, szóval faneműeket Rimaszombatból, Szent Domonkosról, Apátfaluról szállították, 554a vasneműeket Pelsőcz, Csetnek vidékéről. Egerben leginkább az ács, asztalos, kovács, bőr, kocsi, szíj- és kötélgyártó iparról ad bizonyságot a várbeli számadás.
A fehérneműekhez szükséges vászon, czérnaféléket az egriek a maklári vásáron szerezték be, a hol troppaui gyolcsokat, nürnbergi és boroszlói posztókat is árultak. A házi és konyhai eszközöket a maklári és egri vásárokon árusították: a fűszereket az előkelő udvartartáshoz „bors, sáfrány, szegfűszeg, aszalt szőlő, czukor, rizs, olaj, gyömbér-féléket leginkább Bécsben vásárolták.145) Gyöngyöspüspökin és Sajóhídvégen kallómalmok voltak, tehát posztót itt is készítettek. A papírt Debreczenből, Kassáról hozatták. Verancsics püspök idejében a székesegyház ablakait kassai üvegesek készítették. Ő maga írt 1563. július 6-án Kassa város tanácsához, hogy az ottani üvegesmester részére adjanak engedélyt, hogy eszközeivel Egerbe jőjjön, a székesegyház ablakaiba rakja be az üvegeket, – az üvegek és a szükséges ólom már készletben vannak.146)
145) Szederkényi i. m. II. 124–127.
146) Verancsics művei: XII. 25.
A Dobó és Verancsics idejében meghívott kiválóbb mesterembereken kívül Egerben, Gyöngyösön és a népesebb helyeken állandóan letelepedett iparosaink is voltak. Ezek az iparosok az országos szokás szerint itt szervezkedtek, czéhekbe tömörültek. Czéhszabályzataikat a városok földesuraival megerősítették. A legrégibb czéhszabályzat, mit Heves vármegyében ismerünk, az egri szabóiparosoké. Ezek azt 1455-ben Héderváry László egri püspök földesúrral újólag megerősítették. A XV. századból való a gyöngyös mészáros czéh szabályzata, ezt 1498-ban Rozgonyi István földesúr hagyta jóvá és 1561-ben Báthory Endre országbíró földesúr átiratta. A gyöngyösi csizmadia-czéh szabályzatát II. Ferdinánd erősítette meg 1635-ben.
Heves vármegyében 1660-ban készültek el az árszabálytervezettel, melyben a mértékeket határozzák meg, ezután a húsneműek árát, majd a szabók, szűrszabók, szűcsök, csizmadiák, lakatosok, kovácsok, szíjgyártók, asztalosok, vargák, takácsok, borbélyok, gombkötők, szántóvetők munkájának árszabását állapították meg.
A török időkben a török ipar lendült fel Egerben és Gyöngyösön, a mint Evlia Cselebi irataiból azt tudjuk. Élénk kereskedelemnek is kellett lennie, de pusztán néhány kereskedő nevét ismerjük a XVI. századból. Ilyenek: Kádas István, Kalmár István, Árky György, Budai Balázs, Magyar Antal. Ezektől vásároltak borsot, sáfrányt, szegfűszeget, gyömbért.148)
148) u. o. II. 214.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
