Közgyűlések.
Közgyűlések.
Győr vármegye, mely a kisebbek közé tartozott, Komárommal együtt tartotta közgyűléseit, rendszerint Tata mellett, de azért gyakran tartattak közgyűlések a győr-csanaki királyszéknél is, mint pl. 1341 november 5-én Drugeth Vilmos nádor elnöklete alatt, 1347 áprílis 30-án Gilétfi Miklós nádor elnöklete alatt, 1366 május 25-én Kont Miklós nádor alatt; ez utóbbi még június 10-én is tartott, sőt 1355 július 2-án mind a nemesek, mind a nem nemesek, tehát a vármegye összlakossága gyűlésezett Győr városában. (Bakonybéli Apt. Tört. 76. 95. 369. Pannonh. Benedekr. Tört. II. 124. 540. Fehér Ipoly i. m. 604.)
1376-ban és 1381-ben Garai Miklós nádor alatt ismét a csanaki »királyszék«-nél találjuk Győr és Komárom vármegyék nemességét egybeseregelve. (Új magyar Museum 1856. 457.) 1394-ben Ilsvai Leustak nádor tartott ugyanott gyűlést. (Fejér X. 2. 248.)
A XV. században a nádori ítélőszékek megszűnvén, külön közgyűlések és külön vármegyei ítélőszékek tartattak. A közgyűléseket Győr vármegye még a XV. század első felében Tatán tartotta, a törvényszéki űlések azonban ezután is a Győr melletti »Királyszék«-en tartattak, így 1437-ben is (Fejér X. 7. 906), míg később Győr várában, a vár hajdani őrtornyában.
A XIII. század végszakában Győr vármegye már megalakultnak tekinthető. Területe nagyjából megegyezett a vármegye jelenlegi kiterjedésével, bár itt-ott némi eltéréseket észlelhetünk, így a csilizközi Bős és Árpád, 1270-ben kelt oklevél szerint Győr vármegyéhez tartozott (Hazai Okmt. I. 48.), úgyszintén Ásványtő és Bána Komárom vármegyéből, az utóbbit 1449-ben is Győr vármegyéhez számítják. (Csánki Dezső Magyarorsz. Tört. Földr. III. 494.) Ide tartozott még Árpás helység a mai Sopron vármegyéből, ellenben Tápszentmiklós 1488-ban Veszprém vármegyéhez tartozott, Ponyvád pusztát pedig, hol Győr, hol Veszprém vármegyéhez számították, hasonlókép Porvadot is, mely 1386-ban Komárom, 1412-ben Győr és 1415–1490-ben Veszprém vármegyéhez tartozott. (Csánki D. i. m. 556.)
Győr vármegyének legjelentősebb helye kétségkívül Győr volt, mely a várszerkezetnek s az abból alakult vármegyének székhelye, s Dunántúlnak a középkorban egyik legfontosabb kereskedelmi pontja volt.
A város középpontja a vár volt, ebben alapította Szent István a győri püspökséget és építtette a mai székesegyház helyén Nagy-Boldogasszony tiszteletére az első székesegyházat.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
