Az első benczések.
Az első benczések.
A benczések között pedig, alapítása és működése szerint, legelső volt a pannonhegyi vagy pannonhalmi Szent Márton-apátság. Az ó-keresztény és a honfoglaláskori nemzeti hagyomány jelölte ki az első monostor helyét, védőszentjét, s a megkeresztelt Géza fővajda, a hozzá menekült és megkedvelt cseh benczésnek, Radlának a tanácsára azokat a benczéseket hívta meg a szenthegyi monostor fölépítésére, a kiket csak három éve vitt Szent Adalbert prágai püspök, már maga is benczés, Rómából, a Prága melletti Brevnovban rögtönzött famonostorba, de a kik ott, püspökük üldöztetése miatt, szintén szorúlt helyzetbe jutottak. Ezek a jórészt olasz benczések, valami tizenketten, Anasztáz apátjuk vezetése alatt megjelentek Gézánál és támogatásával 996-ban megkezdték a szenthegyi monostor építését. Nem telt bele egy év, Géza fővajda meghalt, s a majdnem gyerek, alig 22 éves István ellen, Koppány somogyi ispán vezérlete alatt föllázadtak mindazok, kik gyűlölték a véreskezű Gézát s az István bajor feleségével beköltözött, nagy birtokokhoz és befolyáshoz jutott német lovagokat, a kereszténységgel együtt. Erősen ostromolták Veszprémet. Az ifjú fejedelem aggódott, hogy a németek és keresztények ellen irányuló belső háborúhoz még a cseh, lengyel, besenyő és bolgár szomszédok támadása is járulhat. Nem nagy hadával Esztergomból valószínűleg Győr felé vette útját s a győr-veszprémi római hadúton, a Szenthegy alatt, Anasztáz apát szerzeteseivel István elé járult, hogy neki tisztelegjen s lelke hányódásai között az ifjú fejedelmet megvigasztalja. Igérte, hogy buzgón fog esedezni szerzeteseivel Szent Márton pártfogásáért; tanácsolta, hogy helyezze magát a szent püspök oltalma alá, ki maga is katona volt, és vitesse serege előtt Szent Márton zászlaját, melyet talán az apát nyújtott át és szerzeteseivel készíttetett. István nemcsak hajlott a tanácsra, hanem ünnepélyes fogadást tett, hogy ha Isten Szent Márton érdemeiért diadalra segíti, a somogyi ispánság népeiből, birtokaiból és jövedelmeiből a tizedik részt örök időkre Szent Márton monostorának adja. A fogadalom tanúi voltak Pázmán és Hunt, a fejedelem német testőrei, továbbá Orczi és egy ekkortájt ideérkezett térítő érsek Domonkos, kinek még nem volt egyházmegyéje. István serege Veczelin vezérlete alatt diadalmaskodott Veszprémnél, s a somogyi Koppány teste négy felé hasítva, Veszprém, Győr, Esztergom és Erdély kapuira kerűlt, elrettentő például (997). István buzgón és bőkezűen teljesítette fogadalmát és az egész zsákmányt Szent Mártonnak adta, fölépítette bazilikáját és a somogyiakat mind alá akarta vetni a monostornak, de azután, nehogy ama nép elszéledjen, azt rendelte, hogy tizedeiket mindenből Szent Márton apátjának adják. Akkor nem volt még más apátság vagy püspökség az országban.
A diadal után István erélyesen és bölcsen hozzálátott a térítéshez, s e végből hívására vagy szándékának hírére papok, kivált benczések érkeztek az országba. Fölújúlt a zobori és zalavári apátság. Lengyel földről bejött Asztrik apát, azelőtt szintén brevnovi benczés, és megkezdte a pécsváradi monostor építését, aztán meghozta Istvánnak a pápától nyert szent koronát s a tervezett püspökségek fölállítására és betöltésére vonatkozó fölhatalmazást. Szent Sebestyén, pannonhalmi benczés, lett az első esztergomi érsek, ki 1001-ben megkoronázta István királyt. A király kinevezte a veszprémi püspököt is, ez pedig első kötelességének hitte óvást tenni a püspökségéhez tartozó somogyi ispánság tizedeinek eladományozása ellen, mert a tizedek – úgy tudta – mindenütt a megyés püspököt illetik. István király ragaszkodott fogadalmához, s a pannonhalmi templom fölszentelésekor, mit Sebestyén 224esztergomi érsek végzett Cséba (Ceba győri?) ispán és más urak, főpapok jelenlétében fölolvastatta 1001 őszén a Domonkos érsektől megírt alapítólevelet.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
