A m. kir. földmives iskola.
A m. kir. földmives iskola.
Gömör vármegye gazdasági fellendülésére a rimaszombati m. kir. földmives iskolának kedvező befolyása van. Az 1880-as évek elején, midőn több földmives iskola felállítását tervezték, Gömör vármegye Gazdasági Egyesülete 1882 márczius 26-án kelt felirattal a vármegyében földmives iskola felállítását kérelmezte s annak helyéül Rimaszombatot hozta javaslatba. A miniszterium 1882 április 29-én a vármegye közönségéhez e tárgyban leiratot intézett, melyben kiemeli, hogy az eszmétől nem idegenkedik, de azt tisztán állami költségen felállítani és fenntartani nem hajlandó, felhívja tehát a vármegye közönségét, nyilatkozzék az iránt, vajjon kész-e ily iskola felállításához anyagilag hozzájárulni. Az ez ügyben kiküldött bizottság javaslata alapján a közgyűlés kimondta, hogy Kemény Gábor miniszterhez küldöttséget meneszt s a város közel 900 holdas „Kurincz” puszta birtokát méltányos bérfizetés mellett felajánlja, kész továbbá 200,000 darab téglát ingyen kiszolgáltatni az építkezésre, sőt még másnemű, előre meg nem határozható áldozatokra is hajlandó.
A szerződés az állam és a város között 1882. évi szeptember hó 12-én jött létre egyelőre egy évre, évenként 6000 korona bérösszeg fizetésének feltétele mellett. Az egy évi határidő letelte előtt a szerződés egyelőre 10 évre köttetett meg oly módon, hogy a miniszterium felépítteti és felszereli az iskolát, fizeti személyzetét és fenntartási költségeit, a város pedig 200,000 drb téglával járul az építkezéshez s a még szükséges téglamennyiséget mérsékelt áron bocsátja rendelkezésre. A szoros értelemben vett gazdasági épületeknek 25,546 frt 84 kr-ban előirányzott költségét a város viseli oly módon, hogy az évi bér 3000 frtnyi összegét a miniszterium tíz évig visszatartja, vagyis a miniszterium tíz évig bért nem fizet s a visszatartott bérösszeg fejében ezek az épületek tíz év mulva a város tulajdonába mennek át. Ezenkívül a város átadja a kérdéses birtokon fennálló összes épületeket, nevezetesen a cselédlakokat, a juhaklokat, a csűrt stb. az iskola használatára s évenként 100 bécsi öl fát, az iskola kezelése alatt levő és vágatás alá kerülő erdőből, folyóárban bocsát rendelkezésre; viszontszolgálat fejében azonban az iskola vezetősége tartozik az évenként kivágott területet újra beültetni és erdészetileg kezeltetni. Végre a város három tanuló részére évi 300 koronás alapítványt tett, fenntartva a kijelölés jogát. A bérleti szerződést 1883 április 2-án végleg megkötötték, a bérleti jogot telekkönyvileg bejegyezték s a birtok területét a következőleg állapították meg: szántóföld 298.609 kh., rét 80.420 kh., erdő 465.201 kh., belsőség és útak 54.707 kh., összesen 898,419 kh.
1883 augusztus 21-én a miniszterium elrendelte a házilag való építkezést és ennek felügyeletével az igazgatón kívül egy városi tanácsosokból álló bizottságot küldött ki. Befejeztetvén az építkezés, kiderült, hogy a szoros értelemben vett gazdasági építkezésekre előírt 25,564 frt 84 kr-nyi összegből 1608 frt 55 krt takarítottak meg.
A nem gazdasági épületek kérdésében az a megállapodás történt, hogy ezek az állam tulajdonában maradnak, de ha a város ezeket átvenni óhajtaná, a módozatokat az utolsó évben fogják megállapítani.
Az oktatást 1884 októberben kezdték meg.
Az iskola javára a következő alapítványokat tették: 1. Coburg Fülöp herczeg ő fensége évente egy tanuló ingyenes ellátási költségeit fizeti, 300 koronás ösztöndíj alakjában. – 2. Gömör vármegye két tanulóért fizet évi 300 korona ösztöndíjat. – 3. Rimaszombat város három ösztöndíjas helyet alapított. – 4. Nógrád vármegye egy ösztöndíjas helyet tart fenn. – 5. Radvánszky Károly gömörmegyei földbirtokos szintén egy ösztöndíjas helyet alapított. – 6. A miniszterium évente nyolcz növendéket taníttat szintén ingyenesen.
A miniszterium, Gömör vármegye és Rimaszombat városa a három évre alapított ösztöndíjaikat folyton fenntartják, de Nógrád vármegye, Coburg herczeg és Radvánszky Károly örökösei az ösztöndíjakat beszüntették.
Az iskola fennállása óta a miniszterium a következő nagyobb befektetésekkel igyekezett a birtok értékét növelni s az iskola iránt az érdeklődést felkelteni:
2151888-ban a „Topolyás” dülőben fekvő 24 kh. 300 öl területet alagcsöveztette. Ugyanekkor elrendelte, hogy a nagy mértékben agyagos és csekély eséssel bíró fensíkon fekvő birtokrészletek nyilt csatornarendszerrel lecsapoltassanak. 1890-ben baromfi-pepinéria rendeztetett be, hol Plymouth-tyúkok, emdeni ludak, pekingi ruczák és bronz-pulykák tenyésztetnek. 1890-ben a miniszterium a gazdaközönség érdekében időjelző-készüléket állított fel az iskola területén. 1900-ban meteorologiai állomás szerveztetett.
Tapasztaltatván, hogy a gazdasági cselédség gyermekeinek iskoláztatása, a távolság és az időjárás viszontagságai következtében, különösen a téli hónapokban nehéz, egy tanyai népiskola felállítása rendeltetett el, hol a tanköteles gyermekek ingyenes oktatást nyernek.
Az iskolának az oktatás czéljaihoz mérten berendezett gazdasága van, tehenészettel, sertéstenyésztéssel, juhászattal és baromfitenyésztéssel.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
