Faipar.

Full text search

Faipar.
A faipar szintén sok embernek adott kenyeret, a mi nem is lehetett másként oly megyében, a hol a hatalmas fenyvesekkel borított bérczek a legjobb anyagot szolgáltatják. Sőt ez az iparág korán kifejlődött gyáriparrá, a mennyiben a megyében fennálló, illetőleg fennállott fürészmalmok közül, több távol időre vezetheti vissza történetét. 1865-ben a megye területén a következő fürészmalmok voltak: Rozsnyón 1, Dobsinán 1, Csetneken 1, Murányban 2, a Garamvidéken 3, Tiszolczon 2, Klenóczon 1, Kokován 1, Antalvölgyén 1, melyek a jelzett évben összesen mintegy 1,200.000 korona értékű deszkát, zsindelyt, léczet és gerendát állítottak elő. De része volt a faiparban a kézműiparnak és a háziiparnak is. Baradna lakosai favillákat, lapátokat, dézsákat, Cserencsényben jó bognármunkákat, Závadkán zsindelyt és deszkát, Szelczén bognár- és kerékgyártómunkákat, Sumjáczon deszkát, Valykón kádármunkákat, Vernárban zsindelyt, Dobrapatakán faedényeket, Polonkán zsindelyt készítettek. Famegmunkáló kézműveseknek a következő helyeken voltak jelentékenyebb czéheik: A gömörmegyei ácsoknak az 1670-ben kiadott czéhlevél alapján közös czéhük volt. Dobsinán az asztalosok 1801-ben, Rimaszombatban az ácsok és molnárok 1822-ben, Tiszolczon az asztalosok 1828-ban, Jolsván az asztalosok 1840-ben nyertek czéhlevelet. Felemlítendők még a rimaszombati és rozsnyói kocsigyártók, kik a megye határain túl is jól ismert könnyű kocsikat készitettek. Ma a faipar terén nagyjelentőségű a Pelsőczön székelő Gömöri faipar-részvénytársaság, melyről alább bővebben írunk.

Szarvasbőgés a murányi pagonyban.
Neogrády Antal guache-festménye.

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages







Arcanum Newspapers

Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me