A bíráskodás elválasztása a közigazgatástól.
A bíráskodás elválasztása a közigazgatástól.
A bíráskodásnak a közigazgatástól történt elétválasztásában Gömör-Kishontban a gyakorlati átmenetet gyorsította, megkönnyítette az a körülmény, hogy az igazságügyi kormányzat a kir. bíróságok első tisztviselőiül megyei egyéneket nevezett ki, kik eddig is a megyei életben, a megyei bíróságok körében szerepeltek, s teljes helyi ismeretekkel és nagy egyéni népszerűséggel bírtak.
Az átalakulásokra vonatkozó értekezletek 1871. évi október, november és deczemberben folytak a megyeházán; Fáy Gusztáv alispán elnökölt ezeken az emlékezetes gyűléseken, s miután az átalakuláshoz minden előkészület megtörtént, 1871. évi deczember hó 30-án tartotta Rimaszombatban a megyeházán a Gömör-Kishont megyei törvényszék utolsó teljes ülését. Az ülésen Fáy Gusztáv elnökölt és miután kiemelte a történeti pillanat jelentőségét, hogy egy sokszázados intézmény zárul be 1871. decz. 31-én, érzékeny szavakban búcsúzott el a megyei törvényszéktől és a megyei törvénykezéstől, de 337egyúttal reményét fejezte ki, hogy a kir. bíróságok is az ország új, alkotmányos rendelései alapján állván, a magyar nemzeti s honfias érdekeket fogják szolgálni. A történeti emlékű ülésen mint utolsó megyei bírák jelen voltak Fáy Gusztáv I-ső alispán, Bodon Ábrahám II. alispán, elnök, Fornét Jenő, Ján János, Fehérváry János, Török János, Holló Dénes, Abonyi Pál, Palóczy Ábrahám bírák, Nagy Pál árvagyám, Molitorisz János főügyész, Csider László alügyész.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
