Tájszók.
Tájszók.
Tájszavakban, a melyek kizárólag a palócznyelvjárást beszélő népnek a tulajdonai, igen gazdag a vármegye magyarsága. Ilyen gömöri palócz és javarészt barkó tájszók a következők:
ábállányi = abárolni; ablakos = hiányos; abruké = azonnal; ácsik = gyermek-állóka; aljasbéli = alantas, másodrendű; ámbarada = zűr-zavar; álcs = ács; ácsong = ácsorog; aggaszt = turót készít; ágyi = minden ágybavaló ruha; agyabugya = verekedés; ádzás = a szérűn való ágyalás; akkorka = kicsike; akóvita = pálinka; alamuszta = alamuszi; általkodó = szégyenkező; amottég-la = amott; angárija = bizonyos időközre szóló fizetés; anya-széna = az első kaszálás után való széna; apácza = szűz toklyó; áporogyik = a tojás megzápul; aprós = kicsi gyermek; apróra = részletesen; árok = szőllő rész; aszó = völgy; átabota = rendetlen; azalék = álmos; azonteusten – mingyá = rögtön, azonnal; bába-kalács = czipó formára sütött apró kalács; bábakakas = kappan; bába-guzsaly = a réti füvet megrontó zsurló; bábaszarka = havas szarka; babaka = kis baba; babros = piszkos, ügyetlen; bacso = juhász gazda; badar 201= szép; bajcz = bajusz; bak-szakáll = vajfű; bakszekér = vesszőből csinált szánforma gyermekjáték; bakturó = rugás; bakkan = zökken; bakkanó = zökkenő, kátyús hely az uton; baklyik = csökönyösödik; bakó = czölöpverő fasulyok; bakóalja-kender = annyi kender, a mennyit egyszerre a törő (bakó) alá tesznek; bakóczál = immelámmal megy; bakol = igenlőleg bólint; bakos = a szánkázásnál a sulykósszánkó hátulján álló; bakos-gyeplő = négyes lófogathoz való gyeplő; banyak = balkezű; ballókáz = ballag; bandsalit = kancsalit; bánya = fazekas kemencze; barborás = gőgős; bátorság = ámbátor; becsmel = rágalmaz; begre-hegyes = híreskedő, kis növésű ember; beltetem = gyomor; belezna = szövésközben történt hibás öltés; belga = nagy, ügyetlen, esetlen; Berta, Bera, Bero = Bertalan; bellőke = felfüggeszthető vászon bölcső; berzel = borzol, felborzol; berzi-kakas = berzenkedő kis ember; berzi-tyúk = boglyas, amerikai tyúk; biglyéz = motoz; billint = billent; binkó = bunkó; birge = rüh v. himlő; birbicses = kucséber; bitó = a barkó nép kendertörő eszköze; bitringes = göthös; bittyu = gyenge bárány; biváhol = bővelkedik; biztalan = bizonytalan; bocskor = kerékkötő fatalp, mint az alabor; bodák = sovány czipó; bodázik = ide-oda jár-kel; borzág = bodza; bolygó = bolondos; bozás = gyengén részeg; búeset = szomorúság; burcsi = kövér gyerek; busseng = bakfitty; bibányos = bűbájos; buvó-kémény = nyitott tűzterep fölött lévő patics füstfogó; czihó = léhűtő; czika = cziczázó játék; czire = kis csirke; csak-la = hát csak azért; csali-baba = madárijesztő báb; csali-patak = buvó patak; csamingó = kóborgó; csampusz = csámpás; csendeleg = suttogva beszél; csikkantó = csiptető; csuszli = gummi puska; duncs = csomó; durdóka = kedves öreg ember; egybe = rögtön, azonnal; eleint = kiváltképpen; epernye = földi eper; fecske = kőmíves; firtat = kimutat; foganat = hajlandóság; Geczi = Gergely; gyanak = hitvány; gyetva = hitvány; hallatja = valaminek a híre; hendergő = rögtörő henger; hurut = savanyú leves; ikland = böfög; jegyes = rovott multú ember; kacsuka = balkezes; kászmata = kárttévő; köczölődik = kényelmesen heverészget; kupak = kis ember; kurnyavicza = zivatar; kutya-lagzi = veszedelem; kigyó-lepe = szitakötő; liha = üres kalász; locsperda = fecsegő; marmancs = bányatündér; massa = gyártelep; mazur = hitvány; molha = köd; morzsongós = nyirkos, borulatos idő; pákosztor = pákosz; pancsi = gyermek czipő; pecz-tej = a bornyas tehén ellés után való teje; penyecsont = sípcsont; pepp = lisztből készült, tejjel v. zsírral leöntött pépszerű eledel; póczurka = maskara; posajdesz = maradék, édes tészta morzsája; pontor = hamis; potyka = kövér; purcsi = póni ló; puttyantó = pukkantó; rajom = falumbeli; rakócza = istálló polcz; rozsdás = szeplős; sásik = vékony hengeres nádfű; sepeg = sopánkodik; soros-ángyom = otthon ülő vén asszony; suliguli = ravasz; sunyesz = pálinka; szalajka = hamuzsír; szátyva = szövőszék; szemercze-fa = vörös-fenyő; szilics = forgács; szöszmörgés = pepecselés; taméntalan = töménytelen sok; tasó = kis kacsa; tem = temet; tétetődés = cselekedet; torokáldás = kántor választás utáni áldomás; torzad = borzolódik; tusznya = ronda; tutús = kis fejkető; vernyit = borongósan virrad; verzsel = hímes tojást fest; vicze = átellenes szomszéd; viszontag = viszont; vittyan = surran; zabarint = vizet zavar; závoz = meredek hegyi út; zeherje = fa zuzmó; zera = kis őz; zsandolás = zsémbelés; zsendit = csiráztat; zsimbolyog = zsibbad; zsuborgat = kuporgat.
E tájszókkal mondott szólásmódok közül is álljon itt nehány: Nem drémál, hanem süti markát a cselekedet. (Nem szunyókál, mikor dolgozik.) A lejánaszon olyan fürge, mint az ürge, kettőt tapos egy nyomba. (Nagyon friss.) Fussék ki a látója (szeme). Az ilyen dolog nem kapaczitál. (Nem illik.) Tessen adnyi apró pondrócskákot, a kit az urak káposztába raknak (rizskása). Olyan hímes, akar a pipilis (lepke). Hangoskodó kloka nem üli meg a tojást. (Harapós kutya nem ugat.) Aggyíg skrobált (kapart), aggyig skripogott (csikorgott), míg észre vettem.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
