Ügyköre.
Ügyköre.
A tengerészeti hatóság, mint a kereskedelemügyi miniszternek tengerészeti ügyekben végrehajtó közege, ellátja a tengerészeti közigazgatás hatáskörébe tartozó összes személyi, tengerészeti, hajózási, kereskedelmi, műszaki, tengerész-szokoktatási, tengeri egészségi, valamint tengeri veszteglési ügyeket, nevezetesen:
1. ellátja a tengerészeti közigazgatást a fennálló törvények, miniszteri rendeletek és szabályok, valamint a jelen szolgálati utasításban megállapított részletes határozatok szem előtt tartása mellett;
2. intézi a tengerészeti hatóság és az alája rendelt hivatalok, intézetek stb. személyi és fegyelmi ügyeit, valamint ellátja azok dologi ügyeit;
3. felügyeletet és ellenőrzést gyakorol az említett hivatalok, intézetek stb. működése felett;
4. ellenőrzi az ügykörét érintő törvényeknek, rendeleteknek és szabályoknak pontos megtartását, figyelemmel kiséri azoknak hatását és eredményeit és a tett tapasztalatokról a kereskedelemügyi miniszternek jelentést tesz;
5. gondoskodik, illetőleg javaslatot tesz a hazai tengerészet, a tengeri kereskedelem és forgalom előmozdítására szolgáló intézményekről és intézkedésekről. E végből megfigyelni tartozik egy felől az ország tengerészeti, tengeri hajózási, kereskedelmi, halászati, hajóépítési és hajóbiztosítási viszonyait, másfelől a külállamoknak hasonló viszonyait és azoknak hatását hazai viszonyaink alakulására és fejlődésére. Különös figyelmet fordít az ezen ügyek terén előforduló fontosabb jelenségekre és új gyakorlati találmányokra, valamint a tengerészeti törvényhozásokra;
6. figyelemmel kiséri a vasúti és tengeri fuvardíjak alakulásait, a vámrendszer vagy egyes vámdíjtételek hatását, valamint a nemzetközi vám-, kereskedelmi, hajózási és konzuli szerződéseket;
7. szabályozza a magyar korona országainak tengerpartja mentén üzött bel- és külföldi hajózást, és arra felügyel, kivéve a hadi tengerészet ügyeit;
8. felügyeletet gyakorol a magyar tengeri vitorla- és gőzhajózás, különösen pedig az állami segélyezésben részesülő tengeri hajózási vállalatok működése felett, melyeknek szerződésszerű szolgálatát ellenőrzi, javaslatokat tesz új rendes gőzhajózási járatok berendezése és meglévők esetleges módosítása iránt;
9. gondoskodik a tengeri hajózás és forgalom érdekében szükséges építkezések, és berendezések, úgy mint a kikötőmedenczék, mólók, hullámgátak, rakodópartok, kikötőhelyek, dokkok, hajógyárak, kikötői tárházak, szabad rakodóterületek, utak és vágányok, fénytornyok, horgonyjelek, úszóművek, emelőgépek, hidraulikus felhuzógépek, egészségügyi- és veszteglési és a tengerészeti szolgálatra rendelt egyéb épületek stb. s azok berendezésének és világításának fentartásáról s ezen művek czélszerű kihasználásáról és kezeléséről, indokolt javaslatot tesz a szükséges építkezések és berendezések létesítésére s a kereskedelemügyi miniszternek erre vonatkozó rendeleteit végrehajtja;
10. intézi a közös fénytornyok ügyeit;
11. gondoskodik a saját, valamint az alantas hivatalai kezelése alatt álló úszóművek fentartásáról, kezeléséről és kellő használatáról;
12. intézi a fiumei kőolaj- és szabad kikötő (punto franco) különleges ügyeit;
13. közreműködik a kincstár tulajdonát képező épületek és területek iránt felmerülő jogi kérdések, mint pl. a határszabályozások, telekkönyvi bekebelezések, átiratások stb. elintézésében;
14. a tengerészeti szakoktatás felett felügyeletet gyakorol;
15. ellátja a kereskedelmi tengerészetben létező összes rangfokozatok és minősítések elnyerésére előirt vizsgálatokra és képesítésekre vonatkozó ügyeket és ezen rangfokozatok adományozasát, a mennyiben ez hatáskörébe tartozik;
32516. nyilvántartja a magyar kereskedelmi tengerészet személyzetét és tárgyalja a tengerészek szolgálati könyveire vonatkozó, továbbá az inséges, szökött vagy külföldön elhalt tengerészek ügyeit;
17. felügyel a tengeri hajóépítészetre, figyelemmel kiséri az annak fejlesztésére szolgáló eszközöket és előmozdítja a képzett hajóépítő mesterek alkalmazását;
18. a tengeri hajók köbözését az erre vonatkozó szabályok értelmében foganatosíttatja;
19. a hosszújáratu és a nagyparthajózású hajók, továbbá a yachtok lajstromait vezeti és ezek lajstromozási okmányait kiállítja, valamint a kisparthajózási hajók lajstromozása fölött felügyeletet gyakorol;
20. ellenőrzi és szükség szerint megvizsgálja a tengeri hajók szerkezetét és minőségét, szabályszerü felszerelését és legénységgel való ellátását, valamint a hajógépeket és kazánokat;
21. ellátja a hajónaplókra és a hajókalauzolásra vonatkozó ügyeket;
22. intézi a kikötői és konzuli hajóilletékekre vonatkozó ügyeket;
23. intézi a tengerészeti segélyalapok ügyeit;
24. felügyel a tengeri halászatra, haltenyésztésre és halkereskedésre s azok fejlesztéséről gondoskodik;
25. ellátja a tengeri egészségi és veszteglési ügyeket. – Ide tartozik nevezetesen:
A martinschizzai vesztegintézet ügyeinek intézése és mindazon intézmények létesítése és fejlesztése iránti gondoskodás, melyek a tengeri egészségügyi és veszteglési szolgálat előmozdítására szolgálnak.
Hajnal Antal. Fest Kálmán. Nyirő Gábor.
A tengeri egészségügyre, veszteglésre és állategészségügyre vonatkozó törvények, rendeletek és szabályok végrehajtását szemmel tartja és azoknak kétes esetekben való alkalmazása felett a fennálló törvények és szabályok értelmében határoz.
Sürgős szükség esetében elrendeli az elővigyázati rendszabályokat vagy a veszteglést az oly vidékekről érkező hajók ellen, hol ragályos betegség ütött ki és megállapitja a veszteglési határidőt és egyéb veszteglési intézkedéseket, a fennálló törvények és szabályok figyelembentartásával. Ebbeli intézkedéseiben szükség szerint trieszti a cs. kir. tengerészeti hatósággal és a politikai hatóságokkal egyetértőleg jár el.
Egyébként pedig a kereskedelemügyi miniszter utasitásai alapján végrehajtja azon intézkedéseket, melyeknek czélja a vészes vidékekről érkező hajók, személyeknek, állatoknak és termékeknek a magyar korona országainak kikötőibe való behozatalának korlátozása vagy egészen betiltása.
326A tengeregészségügyi szabályzatban foglalt elvi határozatok alapján szükség esetén az alantas hatóságok meghallgatása után dönt a magán felek által azon egészségügyi eljárás ellen emelt panaszok felett, melyeket az alatta álló közegek a hajókra, személyekre és árukra alkalmaztak; másodfolyamodásulag határoz a tengeregészségügyi szabályok ellen elkövetett oly kihágások felett, a melyekre nézve a révhivatatalok elsőfolyamodásulag határoztak és meginditja az illetékes biróságnál az eljárást a tengeregészségügyi szabályok elleni oly cselekményekre nézve, melyek büntettet, vétséget vagy kihágást képeznek.
Gondoskodik a tengeri egészségi és veszteglésügy terén észlelt hiányok megszüntetéséről, a fennálló és czélszerütleneknek mutatkozó szabályzatok és intézkedések javitásáról vagy módositásáról ugy saját hatáskörében, mint a megfelelő javaslatok előterjesztése által;
26. elintézi a hajótulajdonosok, hajóvezetők és tengerészek között a tengeri utak alkalmával felmerülő viszálykodásokra és az emlitett egyének kötelezettségeire és kölcsönös igényeire, ugyszintén a hajókárokra és hajótörésekre vonatkozó ügyeket, a mennyiben azok a tengerészeti törvényeken alapulnak és az illető esetekben döntés nincs a biróság illetékességének fentartva; továbbá intézi a hajótörések, valamint a magyar honpolgárok hazaszállítása alkalmával felmerülő költségek megállapítására, felosztására, behajtására és elszámolására vonatkozó ügyeket;
27. a tengeri hajózás gyakorlására, továbbá a hajósoknak, mint olyanoknak jogaira és kötelességeire vonatkozó törvények rendeletek és révrendőrségi szabályok alkalmazásáról gondoskodik és másodfolyamodásulag határoz ezen törvények, szabályok és rendeletek megszegése eseteiben, a mennyiben az elkövetett vétségek nem foglalják magukban a törvény oly áthágását, mely a biróságok illetékessége alá tartozik;
28. elkészíti a magyar korona országai tengerpartjának általános és részletes tengerészeti térképeit, azokat időnként helyesbíti, általában ellátja a hidrografiai ügyeket, különös figyelemmel a magyar korona országainak tengerpartjára;
29. közreműködik a szakmáját érintő kiállitási ügyekben;
30. szakszerüen feldolgozza az összes tengeri személy-, hajó- és áruforgalomra vonatkozó statisztikai anyagot és a tengerészeti hatóság hivatalos közlönyének, a magyar tengerészeti évkönyvnek és az egyéb hivatalos jellegü tengerészeti közleményeknek szerkesztéséről gondoskodik;
31. kezeli a tengerészeti hatóság könyvtárát és múzeumát;
32. javaslatokat tesz a kereskedelemügyi miniszterhez elismerések nyilvánitása, továbbá jutalmak, legfelsőbb kitüntetések stb. adományozása tekintetében a hajótulajdonosok, tengerészek és a tengerészet körében foglalkozó más egyének oly kitünő és különösen figyelemreméltó cselekedetei esetében, melyekkel a hazai kereskedelmi tengerészet és tengeri forgalom körül érdemeket szereztek; úgyszintén vezeti a tárgyalásokat az érdemesült hajókapitányok számára adományozandó díszlobogó iránt;
33. hivatva van új osztrák-magyar tengeri konzuli hivatalok felállítása, betöltése és megszüntetése, azok szervezése, ügykezelése és személyzete tekintetében, továbbá a magyar korona országainak tengeri kikötőiben szervezendő külföldi hivatalok felállítása és az illető konzulok kinevezése iránt javaslatokat, illetőleg véleményes jelentéseket tenni;
34. évenkint részletesen indokolt javaslatot tesz a kereskedelemügyi miniszteri tárczának a tengerészeti hatóság ügykörére vonatkozó költségelőirányzatára nézve és elkésziti az állami zárszámadásnak a hatóság ügykörébe tartozó részét, valamint annak indokolását;
35. ellátja a tengerészeti közigazgatás körében előforduló összes műszaki ügyeket, különösen a kikötői épitkezések, berendezések és munkálatok körüli műszaki teendőket. Nevezetesen elkésziti az azokra vonatkozó terveket, ellenőrzi és vezeti a munkálatok végrehajtását, foganatositja a hatáskörébe tartozó felülvizsgálatokat, a használatnak átadott művek, berendezések és felszerelések felett a műszaki felügyeletet gyakorolja s gondoskodik azoknak fenntartásáról és javításáról;
36. végzi mindazon állami épitkezési ügyeket, melyek a Fiume területén 327létező állami hivataloknál (a m. kir. államvasutak fiumei műszaki ügyei kivételével) előfordulnak;
37. kezeli a szentpéter-fiumei állami utnak Fiume területén átvonuló szakaszát és a Fiumárán levő közuti hidat.
A tengerészeti hatóságnak elnöke a fiumei és magyar-horvát tengerparti kormányzó, a ki ezen minőségében a tengerészeti hatóságnak összes ügyeit vezeti.
Az elnökhelyettes (miniszteri tanácsos), azonkivül, hogy az ügykörébe utalt teendőket végzi, az elnököt távollétében vagy akadályoztatása esetén helyettesíti. Az elnökhelyettest ő felsége nevezi ki.
A tengerészeti hatóság három ügyosztályból áll; még pedig: a közigazgatási, a tengerészeti és a műszaki ügyosztályból, mely utóbbi két alosztályra oszlik. Ez ügyosztályok mellett van számvevőség és segédhivatal.
A hatóság elnökhelyettese és vezetője Fest Kálmán min. oszt. tanácsos.
Fest Kálmán – Szepesmegye volt alispánjának és a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszterium első államtitkárának, Fest Imrének fia – született Iglón, Szepesmegyében, 1848-ban. A középiskolákat Iglón, Debreczenben és Kézsmárkon, jogi tanulmányait a budapesti és bécsi egyetemeken végezte. Államtszolgálatba 1871-ben lépett, midőn is az akkori fiumei kormányzó, gróf Zichy József a m. k. tengerészeti hatósághoz fogalmazó gyakornokká nevezte ki. 1872-ben miniszteri fogalmazói minőségben a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. k. miniszteriumhoz helyezték át, hol a vám- és tengerészeti osztályba osztatott be. 1878-ban Festet ismét a tengerészeti hatósághoz tették át miniszteri titkárnak. 1880-ban előadó lett s mint ilyen a közigazgatási osztály főnöke kivált a fiumei forgalom előmozditása és a tengeri jogi kodifikáczió körül igen buzgó tevékenységet fejtett ki. Baross kereskedelemügyi miniszter alatt a min. osztálytanácsosi czimmel és jelleggel felruháztatván, a tengerészeti hatóság főnöki állásának az 1895-ik évben történt megüresedése alkalmával, gróf Batthyány Lajos fiumei kormányzó javaslatára és br. Dániel Ernő kereskedelemügyi m. k. miniszter előterjesztésére ő felsége 1896 februárban valóságos miniszteri osztálytanácsossá neveztetett ki és egyuttal a tengerészeti hatóságnál az elnökhelyettesi teendőkkel bizatott meg.
Fest Kálmán a tengerészeti halászat emelésén is fáradozott s hogy e tekintetben részletes tájékozást szerezzen, hosszabb tanulmányutat tett Olaszországban és Francziaországban, azonkivül résztvett az 1885. évi országos kiállitás és az ezredéves kiállitási tengerészeti részének rendezésében.
Hajnal Antal Budapesten 1860-ban végezte technikai tanulmányait, mire Békés városa mérnökévé választotta. Ez állásáról azonban csakhamar lemondván, mint magánmérnök vizszabályozási munkálatokat vezetett. 1867-ben lépett állami szolgálatba. 1877-ben a fiumei kikötőépítés vezetésével bízták meg, melynek már e miniszteriumban előadója volt. 1884-ben az ő tervét fogadták el a fiumei kikötő kiegészitésére nézve s ezen az alapon folytatják ma is az építést. 1889-ben osztálytanácsosi czímet nyert. 1893-ban valóságos osztálytanácsossá neveztetett ki. Ő Felsége a Ferencz József-rend lovagkeresztjével tüntette ki.
A fiumei révkapitányság főnöke Nyírő Gábor révkapitány, kiváló szakember, a ki nemcsak a gyakorlati tengerészet terén, de a tengerészeti irodalomban is derék nevet vívott ki.
A tengerészeti hatóságnál miniszteri titkár Hoór Lajos, min. fogalmazó br. Wimmersperg Frigyes; a műszaki osztályban az első alosztály vezetője Hajdu Gyula, főmérnök Huszár József; mérnökök: Popp József, Macher Ernő; a második alosztály vezetője Egan Lajos; mérnökök: Burgstaller Lajos, Janovits József. A számvevőség feje Jung Antal főszámvevő. Irodaigazgató Grobetty Károly. Alrévkapitány Siszul György, beosztva doroszlai Denk Árpád kir. révbiztos.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
