Útak a XVIII. században.
Útak a XVIII. században.
Bihar vármegyében a XVIII. században a meglevő földútak fentartása csak abban állott, hogy a midőn az út járhatatlansága miatt már általános volt a panasz, a mélyebb bevágásokat közmunkaerővel kiegyengették, de új útak építésére egyáltalán nem gondoltak.
Csak a század vége felé kezdtek – a kir. helytartótanács többszöri utasítására – az útügygyel komolyabban foglalkozni. Ekkor történt, hogy a vármegye közgyűlése bizottságot küldött ki a megye közútjainak kezelésére és fentartására vonatkozó tervezet kidolgozására. Az 1801. február hóban előterjesztett javaslatra a közgyűlés a következő határozatot hozta, melyet Bihar vármegye közútjainak fejlődéstörténetére, valamint az akkori vélemények megvilágítására való tekintettel, érdekesnek tartunk szószerint közölni.
„Gondolóra vévén a Státusok és Rendek, hogy mind az utasoknak nagy kárára és hátramaradására az egész vármegyében levő országutak közönségesen az eddig volt provisió mellett csekély állapotban vannak, azoknak jobb állapotra való hozására és ahhoz szükséges költségeknek mi módon lehető megszerzésére, jónak itéltek egy deputatiót kirendelni, mely végre a tanácskozásra és egy alkalmas projectumnak kidolgozására Ord. Vice Ispány Vzlő Péchujfalusi Péchy Imre úr, Vzlő Baranyi Mihály, Hodossi Sámuel, Miskolczy Farkas, Verner Jakab, Domokos Jakab, Böszörményi Pál táblabiró urakkal és járásbeli minden főszolgabiró urakkal, Szervánszky Ádám Camerális, Gaszner Lőrincz vármegyei Ingenieurekkel deputáltatván, minekutána az általuk tartott tanácskozásról jelentést tettek volna, a következőket terjesztették a Ns. Rendek eleibe:
Az utak, melyeket csinálni kellene Váradról, mint középpontból volnának:
1. Az út, mely Váradról Sárrétre viszen és Püspökin, Keresztesen által B.-Ujfalu felé; csakugyan Püspökin keresztül Debreczen felé;
2. Az út, mely Érmellékére viszen, ugymint a) Püspökin – Félegyházára, Székelyhídon keresztül Szalacsnak és b) Margittán, Vértesen keresztül Debreczenbe viszen;
3. Váradról Szalonta felé Aradra és Gyulára;
4. Telegden át Élesdig és
5. Belényesen keresztül Vaskoh felé.
Ezeknek az utaknak készítésére szükséges, hogy:
1. Az utak directiója egyik statiótól a másikig mentől rövidebb lineában a vármegye ingenieurje által kijegyződjön;
2. Az út mindenütt kétoldalról árok közé vevődjön és így felemelődjön a víz lefolyására nézve;
2833. Az út belső világa 6 öl széles legyen.
4. A mennyiben lehet, felülről kövicscsel chaussée formára hordódjon meg bőven, a hol a kavicsban fogyatkozás van, ott furók által az Ingenieur igyekezzen a föld gyomrában kavicsos földet találni, a hol nem találni kavicsot, homokkal bővebben hordódjon meg, vagy székes földdel. A mi a módját illeti az útcsinálásnak, a deputatió megmutatja, hogy az eddig gyakorlott hajtása a népnek az útcsinálásra, helytelen eszköz a czélre, azért is az a vélekedése, hogy minden járásra tíz talyiga két ökörrel állíttassék egyedül e munkára, ezek mindjárt ekképen dolgoznának.
A váradi és belényesi járások részéről 20 talyiga dolgozna Élesdről Várad felé, a sárréti és érmelléki 20 talyiga Bihar felé, a szalontai 10 talyiga Szalacs felé, a talyiga mellett levő béreseknek a 3 helyett három béresgazdát kellene rendelni hónaponként 9 forint fizetés mellett és annyi pallérokat esztendei 100 forint fizetéssel, a kiknek fizetéseket a Domestica cassa viselhetné, mivel az utak csinálására praelimin. cassa designatióban úgyis 8000 forint van cedálva.
Az egész munkának subinspectiójára extra magistratum kellene egy alkalmatos individuumot választani.
Egy talyigának felállítása 200 forintba és így 50 talyigának 10,000 Rfrtokba kerülne.
E végre tehát, hogy fundus szerződjön, az egész vármegyében subscriptiót kellene indítani, hogy kiki jószántából ezen hasznos munkának végbevítelére, a mit tetszik, conferálna, melyből ha az egész fundus ki nem telne, a deputatió a maga vélekedését ezen hiányosságnak azután határozhatná meg.”
A Karok és Rendek a küldöttség emez előterjesztését egyhangulag elfogadván, egy bizottságot küldtek ki az önkéntes adományok beszedésére, azzal az utasítással, hogy a gyüjtést még ugyanazon hónapban befejezze és eredményéről a legközelebbi közgyülésen jelentést tegyen.
A vármegye közönsége azonban nem lelkesedett ez ügyért, a mit az is igazol, hogy a kiküldött bizottság a legközelebbi közgyűlésen bejelentette, hogy csak 697 frt 56 kr. gyűlt össze, miért is a közgyülés elhatározta, hogy a már beszolgáltatott összegeket visszaadja.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
