Gyalókay Lajos–Hegyesi Márton.
Gyalókay Lajos–Hegyesi Márton.
Gyalókay Lajos (szentgyörgyi és gyalókai ifj.), rendőrkapitány, az előbbi fia, született 1855. márczius 30-án Köbölkuton. 1885-től Budapesten működik a m. kir. államrendőrségnél. Részt vett a Biharmegyei történelmi társulat megalakításában. Politikai és társadalmi czikkeket írt s egy hosszabb közleménye jelent meg a Századokban Bihar-megye régi községi pecsétjeiről.
Gyalókay Mózes, középiskolai tanár, született 1840. július 23-án Biharon. Állandó munkatársa volt a Hölgyfutárnak, Bolond Miskának, Jövőnek és Hölgydivatlapnak.
Munkái: Novellák és korrajzok. (Pest, 1870). Struensee. (1877).
Gyomlay Gyula, bölcseleti doktor és középiskolai tanár, az akadémia tagja, született 1861. július 29-én Nagyváradon. Czikkei a tanügyi lapokban, a Budapesti Hirlapban s a Nemzetben jelentek meg.
Munkái: Az attikai köztisztviselők ellenőrzéséről. 1883. Bartal-Malmosi, Latin mondattan. (1890). Homeros Odysseiája. (1891). Platon és Aristoteles. (1893). Platon válogatott művei. (1893). Szemelvények Tacitusból. (1894). A Marczali szerkesztésében megjelenő világtörténelem számára ő írta meg a görögök történetét. (1900). Több opera szövegét átjavította a budapesti dalszinház részére.
Györgyössy Rudolf, tanító, született 1843. január 7-án Nagyváradon. Különböző lapokba írt czikkeket és költeményeket.
Munkái: Költemények. (1870). Az aradvidéki tanítóegylet első tíz évi működése. (1880). Szerkesztette az Aradvidéki Tanítóegylet Közlönyét, az Általános Tanügyi Közlönyt s a Józsika és Erzsike cz. gyermeklapot.
Hajnóczi (Zák) Rajmond József, bölcselettudor, kir. tanfelügyelő, született 1854. február 15-én Derecskén.
Munkái, több elemi iskola kézikönyvön kívül, a következők: Egy adat Derecske történetéhez. (1879). A térképrajzolás elemei. (1880). A Betüs Szabó Gábor segítsége. (1885). A mi jó, meg a mi nem jó. (1886). A Kerekes Borcsa sorsa. (1886). Puskás uram megtérése. (1886). A kéve kötve jó. (1891). Váltó és adóslevél. (1893). Hajnóczy József élete. (1750–1795).
Halász Dezső, a magyar földhitelintézet tisztviselője, született 1835. október 2-án Nagyváradon. 1859-ben a Győri Közlönyhöz ment segédszerkesztőnek. Majd Szemere Pálnak lett íródeákja s többször fellépett mint reczitátor, mikor Reményi Edét kisérte felsőmagyarországi útjában. Dolgozatai 1854-től kezdve sűrűn jelentek meg.
Munkái: Tölgyek és virágok. (1857). Halász Dezső költeményei. (1859). Tavaszvirágok. Braun Izabella után. (1872). Halász Dezső újabb költeményei. (1882). Kéziratban maradt egy tankölteménye a költészetről, mely a Kisfaludy-társaságnál dicséretet nyert. (1870).
Hegedüs Lajos Candid, jogi doktor, m. kir. vallás- és közoktatási miniszteri tanácsos, a m. tud. akadémia tagja, született 1831. október 3-án Nagyváradon. Előbb Bécsben működött a cs. és kir. igazságügyminiszteriumban, majd a magy. udvari kanczelláriánál és a budai helytartóságnál. 1867-ben a vallás- és közoktatásügyi miniszteriumban a közalapítványok és országos műemlékek gondozója lett. Meghalt 1883. június 13-án Rákos-Palotán, még mielőtt akadémiai székfoglaló értekezését, Vajda-Hunyad monografiáját, befejezhette volna.
Munkái: Értekezés a földalatti tulajdon viszonyairól. (1853). Az előleges biztosítási közegek a polgári eljárásban. (1855). A természetből. (1856). Eredeti tréfák, adomák s mondák a czigány életből. (1857). Iromány-példák a polgári törvénykönyvhöz. (1858). Jegyzői rendtartás magyarázata. (1858). Árnyak. (1859). A magyar közjog alapvonala. (1861). Az általános német kereskedelmi törvény. (1863). Kegyelmi királyi utasitás a váltóbíróságok számára.
Hegyesi Márton, volt országgyűlési képviselő, született 1846. július 10-én Nagy-Bajomban. 1873-ban ügyvédi irodát nyitott Nagyváradon. Csakhamar keresett ügyvéd lett s mint védő is kiváló hírre tett szert; nevezetes sikert aratott az ál-Wesselényi bünpörben. Polgártársai bizalmából két ízben képviselte a bárándi kerületet 48-as programmal. Tevékeny részt vett az igazságügyi és közigazgatási kérdések tárgyalásánál és állandóan előkelő szerepet visz a vármegyei és társadalmi életben egyaránt. Könyvtára tekintélyes és különösen gazdag a szabadságharcz irodalmára vonatkozólag, melynek alig van nála alaposabb ismerője. Köteteket tennének ki czikkei, melyek 373szétszórtan jelentek meg a fővárosi és vidéki lapokban s felölelik a politika aktuális kérdéseit, érdekes visszaemlékezéseket tartalmaznak, vagy történelmi eseményekkel foglalkoznak.
Munkái: A kit mindenki szeretett. (1876). 12 ellenröpirat. (1881). Bihar vármegye 1848–49-ben. (1885) 1802 kilométer utazás. Görgei mint politikus. Birálat. (1890). A Máriássy-zászlóalj 1848–49-ben. (1891). Ujabb adatok Vasvári Pál halálához (1893). Az 1848–49-ik honvédzászlóalj története (1898.) Jelenleg a Szabadság cz. politikai napilap felelős szerkesztője.
Bessenyey György síremléke Kovácsi pusztán.
Saját felvételünk.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
