Flór Ferencz–Göndöcs Benedek.
Flór Ferencz–Göndöcs Benedek.
Flór Ferencz, orvos-doktor, a m. tud. akadémia lev. tagja, született 1809. október 10-én Várad-Olasziban. 1848-ban Pest város tiszti orvosának választotta meg. A szabadságharcz alatt alezredes és orvosi osztályfőnök volt. Gyula nevű korán elhalt egyetlen fia emlékére végrendeletileg 20,000 frtot hagyományozott, de még azonfelül is több alapítványt tett. Sokat működött a közegészségügy érdekében. Ő sürgette először a pesti vízvezetéket és az új vágóhídat. 1871 július 7-én a közúti vasút elgázolta.
Művei: A tetszhalottak felébresztéséről szóló tanítás. 1835. Kisded sebészi eszközpár. 1837. A nevezetesebb sebészi véres műtétek dr. Fritze E. után. (Magyarul és latinul.) 1839. Dr. Bugát Pállal együtt szerkesztette az Orvosi tár új folyamát.
Fodor Gyula, bölcseleti doktor, főgimn. tanár, született 1864-ben Nagyváradon.
Programm-értekezést közölt a szatmári főgimn. Értesítőjében ilyen czímen: M. Minucius Felix Octaviusa. Munkái: A perfectum kettőzetének hangzója az indogermanban. 1887. Xenophon memorabiliáinak teljes szótára. 1888. Vergilius Aeneisének teljes szótára. 1891. Tárczákat, könyvismertetéseket stb. írt számos lapba.
Folnesics János Lajos, nagyváradi származásu, bécsi mérnökkari tanár. József nádor nejét, Hermina főherczegnőt a magyar nyelvre és irodalomra tanította. Meghalt Bécsben 1823-ban.
Munkái: Alvina. (Regény.) 1807. An meine Schülerinnen. 1814. Taschenbüchlein zur Geografie. Német pedagogiai lapot szerkesztett Budán másfél évig.
Földy Géza, hírlapíró, született 1846. november 17-én Nagyváradon. Működését a Pesti Hirnöknél kezdte meg. Dolgozótársa volt az Esti Lapnak, a Reformnak, Magyarország és a Nagyvilágnak, a Kis Lapnak s főmunkatársa a Fővárosi Lapoknak. Maga szerkesztette a Heti Krónikát, társszerkesztője volt a Nemzeti Hirlapnak s jelenleg a Budapesti Közlönynek.
Munkái: Buda halála. Irta Arany János (1864.) Kritika. Lothair. Regény Disraely B. után. Szorgalmas művelője az ifjusági irodalomnak, melyet számos kötettel gazdagított névtelenül.
Földi János, orvostudor és költő, született 1755. deczember 21-én Nagy-Szalontán, meghalt 1801-ben Hajdu-Hadházon. 1878-ban Szatmár város orvos-doktora lett. A debreczeni körnek ő volt egyik alapítója. A debreczeni grammatikának nagyobb részét a földi János pályamunkája képezi. A magyar versekről írott széptani dolgozatai s jól csengő versei a Magyar Musában, Mindenes Gyűjteményben, Orpheusban és Magyar Múzeumban jelentek meg.
Munkái: Rövid kritika és rajzolat a magyar füvésztudományról. (1793.) Természeti história a Linné systemája szerint (1801.) Kéziratban maradt több értekezése a természettudományról” a magyar versírásról és közmondásokról.
Friedmann Bernát, ügyvéd és kriminalista, született 1843. október 10-én Nagyváradon. Jelenleg a budapesti ügyvédi kamara helyettes elnöke. Jogi czikkeket írt a Jogtud. Közlönybe. a Honba, a Pesti Naplóba, Nemzetbe.
Munkái: Hazai bányászatunk. (1886.) Népbírák és esküdszékek intézménye. (1876.) A felebbvitel bűnügyekben. (1878.) Észrevételek a magyar bűnvádi eljárási javaslat felett. Egyes nagyobb bűnügyekben tartott védőbeszédei külön füzetekben is megjelentek.
Gausz Viktor, hírlapíró, született 1858. julius 27-én Nagyváradon. 1884-ben, rövid tanárkodás után, a Pesti Hirlapnál kezdte meg írói pályáját. Olaszországi lapokban ismertette a hazai társadalmi viszonyokat és több műfordítást közölt. 1886. óta pénzügyminiszteri számtiszt. Czikkei a Természettudományi Közlönyben s több fővárosi napilapban jelentek meg. Rovetta, Verga, Contessa Lara, Serao Matild több regényét ültette át irodalmunkba.
Gombos Dániel, orvostudor, született 1774. november 7-én Ártándon. Biharmegye második rendes főorvosa volt.
Munkái: Névnapi üdvözlet Schraud Ferencz tiszteletére (1804.) Polgári élethez való lexikon. (1837.) Csak az Aba-Blatnik rész jelent meg; a munka többi hét kötete kéziratban van.
Göndöcs Benedek, apát-plébános, született 1824. július 23-án Nagyváradon. Új-Kigyóson segéd-lelkész, majd Wenckheim József Antal gróf udvari papja lett. 1863-ban új-kigyósi lelkész lett, 1873-ban pedig B.-Gyula választotta meg plébánosnak. Világlátott ember volt és tapasztalatait a népnevelés terén értékesítette. Különösen a méhészetet igyekezett megkedveltetni és nagyszámu czikket írt gazdasági lapokba. Egyik megalkotója volt a békés-vármegyei régészeti egyletnek. Gyula város 1881-ben országgyűlési képviselőjének választotta. Meghalt Gyulán, 1894. január 4-én. A fővárosban is alig 371van kultur-intézet, mely e bőkezű apát figyelmét kikerülte volna. Egyházi beszédeinek egy része a Jó Pásztorban és külön füzetekben jelent meg. Egyik érdemes munkája Pusztaszer és az évezredes ünnep czímet viseli. (1883.) Országgyűlési beszédeit Bauer Ferencz gyűjtötte össze. (1884).
Göndöcs Benedek.
Az orsz. képtárból.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
