Keleti vasút.
273Keleti vasút.
A keleti vasút Bihar vármegye területén Nagyváradtól Kolozsvár felé Feketetó és Csucsa községek között fekvő megyei határig 77.7 kilométer hosszúságban terjed.
E vasút az 1868. évi XLV. törvényczikk alapján Warring Károly londoni lakosnak és általa megnevezett társainak engedélyeztetett. A keleti vasút nagyvárad-kolozsvári vonalát az engedélyokirat szerint 1869. évi deczember hó végéig kellett volna a forgalomnak átadni, tényleg azonban e vonal csak 1870. szeptember hó 7-én nyilt meg. Habár e vasút az engedélyezés sorrendje szerint az utolsó volt, a vonal megváltása tekintetében első lett a vármegyében, és pedig az 1876. évi L. törvényczikk értrelmében az 1876-ik év február hó 1-étől ment át a magyar állam tulajdonába.
A társaság üzemkezelése alatt már a megnyitás utáni első hónapokban nagy terjedelmü pótépítkezések váltak szükségessé; a hegyes dombos, ipar nélküli vidéken pedig az üzemi bevételek sem lévén elegendők a befektetett tőke kamatoztatására, az engedélyokirattal biztosított kamatgarancziát a legnagyobb mértékben igénybe vette, a mi az akkori kormányt arra késztette, hogy e vonalat mielőbb váltsa meg.
A megváltásnál az előbb idézett törvényczikkel beczikkelyezett szerződés értelmében 75.000,000 forint kölcsön törlesztését a kormány vállalta magára, azonkívül a társaság által kibocsátott 3 darab 200 forintról szóló részvényért 2 darab 100 forintos állami kötvényt adott, azon korlátozással, hogy az így kibocsátandó kötvények száma 9.989.300-nál több nem lehet, végül lemondott a társaságnál levő követeléseiről és így a keleti vasút beváltási ára kilométerenként 141,881 forint volt.
Az imént leírt államosítások befejezése, azaz 1890 óta, Bihar vármegye területét 214.9 kilométer hosszú, elsőrangú államvasúti vonalak szelik át.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
