Sebes-Körös.
Sebes-Körös.
A Sebes-Körös Kolozs vármegyében Körösfőnél ered, mintegy 700 m. magasságban. Kolozs-megyében felveszi a Kalota- és Sebes-patakot és a bővizű Dragánt, mely utóbbi, nagyságra néve, magát a főágat is meghaladja. A Dragán vizei a Muntyilor hegycsoport lábainál az Adria felett 1700 m. magasságban törnek a föld szinére és meredek hegyek között elrejtett völgyszoroson jutnak el a Körösbe. – A főágat megillető Körös elnevezést itt az élénk forgalmu nagyvárad–kolozsvári út mellett fekvő kisebb patak kapta.
A Sebes-Körös, a Dragánnal egyesülten, Csucsa és Feketetó határán már mint hatalmas hegyi patak lép Bihar-megyébe. Bucsa alatt felveszi a Jád patakot, mely a Muntyilor alól, a páratlan szépségű remeczi völgyön siet a Körösbe. Csucsa és Rév között a folyó völgye egészen összeszűkül, meredek sziklafalak állják el a folyó útját, sziklától sziklához ütődve, kisebb zuhatagokban rohan e hasonlíthatatlan szépségű sziklaszoroson keresztül a folyó kristálytiszta vize. Közvetetlen a víz fölött 500–700 méter magas sziklafalak emelkednek, sötét árnyat vetvén annak tükrére. Révtől Nagyváradig a Sebes-Körös kies dombsorok között folytatja útját és Várad alatt Gyíres–Berek-Böszörmény között éri el a síkságot. A síkságon hajdan, a körösi Kis-Sárrét déli oldalán, Ugra, Zsadány, Okány, Vésztő mellett, kanyargós medren jutott el Szeghalom alá, ma pedig ásott csatornán folyik a Kis-Sárréten keresztül; Szeghalom és Körös-Ladány között felveszi a Berettyót és ezzel együtt Körös-Ladány alatt ömlik a Hármas-Körösbe. Hajdan a Nagyvárad alatti Fáczánosnál a Kis-Körös ágazott ki belőle, mely a Sebes-Körös vizének egy részét a Berettyó vízvidékére szállította. Míg a bihari hegység a vármegyét keleti és nyugati részekre osztja, addig a Sebes-Körös a vármegyét úgyszólván derékon szelve ketté, azt északi és déli, csaknem egyenlő nagy résekre darabolja.
A Sebes-Körösnek, különösebben pedig főmellékágainak: a Dragánnak és a Jádnak vízgyűjtő területe magasan fekszik. A vízgyűjtő terület Rév fölötti részének esése nagy, talaja pedig a vizet alig, vagy éppen nem ereszti át. A vízgyűjtő területet délen a Király-hegység, északon pedig a Rézhegység és ennek Nagyváradig tartó előhegyei határolják. A Rézhegység meredek sziklafalakkal emelkedik fel a Körös völgyéből, a vízválasztó gerincz közvetetlen a Sebes-Körös mellett halad, Szent-Jánosig.
A Sebes-Körös vízgyűjtő területe 2300 kilométer. A Sebes- és Fekete-Körös közé van ékelve a fekete-körösi felfogó csatorna területe, mintegy 640 kilométer.
A Sebes-Köröst méltán megilleti a „sebes” jelző; a folyó esése ugyanis igen nagy. Körösfőtől Révig az esés kilométerenként kb. 500 cm., Révtől Telegdig 300 cm., Telegdtől Nagyváradog 2.00 m., Nagyváradtól (László-tér) a böszörményi hídig mintegy 130 cmtr., innen kezdve az esés rohamosan csökken, úgy hogy Szakálig az esés kilométerenként már csak 35 cm., Szakáltól Komádiig mintegy 30 cm., Komáditól Szeghalomig (foki hídig) 20 cmtr., innen Körös-Ladányig 7 cm. A nagy esés következtében a Sebes-Körös Révtől Nagyváradig partjait szaggatja, folyását igen gyakran változtatja és a hegyekből lesodort kavicsokból számos szigetet, zátonyt alkot. A kavicsot a Sebes-Körös egész Gyíresig lehozza, innen azonban már csak a homokot viszi tovább, úgy hogy a Sebes-Körös mentén általában mindenütt jó építő homokot találunk.
7A folyó hosszúsága a torkolattól Nagyváradig 87.6 kilométer, Révig 140 kilométer, Csucsáig 175.0 kilométer. A Sebes-Körös torkolata a Tiszától 93.0 kilométerre esik, úgy hogy Csucsa, Csongrádtól, a vízfolyás mentén, 268 kilométerre fekszik. Szabályozás következtében a Sebes-Körös ma már felényivel rövidebb utat fut meg, mint azelőtt; szabályozás előtt ugyanis e folyó hosszúsága a torkolattól Nagyváradig 173.6 kilométert tett, a mai 87.6 kilométer helyett.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
