Vármegyei ipartelepek.

Full text search

Vármegyei ipartelepek.
A vármegyében levő ipartelepek közül a következőknek az üzemrendszerét és termelési adatait közöljük:
Bucsa. – Timár László kosár és fonott butoráruk gyára, 1896-ban alakult. Különlegessége az, hogy tisztán spanyolnádból dolgozik, melyből rendkivül tartós és tetszetős árúk készülnek. A telep épületeinek száma 7. Hajtó-erőt ez iparág keveset igényel, de azért hat lóerőnek megfelelő vízi erő áll rendelkezésére. A munkások száma 30. A gyár évenként 10 vaggon spanyolnádat képes feldolgozni. Piaczai Magyarországon kivül Románia, Bulgária és Törökország.
Ér-Mihályfalva. – Beck Mór pótkávé-gyára, 1885-ben keletkezett. A gyár 1000 négyszögméter területen fekszik és 4 épületből áll. Nem nagy számu munkást igényel. Összesen kb. 20-an vannak, a kiknek több mint a fele nő. Hajtó-erő 8 lóerejü gőzgép. Az évi termelési képesség 2400 m. mázsa. Magyarországon kívül Bulgáriában is piacza van.
Fekete-Erdő. – Az egyesült magyarhoni üveggyár részvénytársaság üveggyára. A társaságnak még Bélen, Uj-Antalvölgyön, Salgó-Tarjánban és Kis-Kapocson is vannak gyárai. A feketeerdei üveggyár a mult század első felében alakult. Gyártási ágai fúvott és csíszolt árúk és szíkvíz üvegek, mely utóbbiak a gyár különlegességét képezik. A gyár 80 k. holdnyi 310területen terül el és 26 épületből áll. Hajtó-erő: két gőzgép 27 és 4 lóerőre és ezenkivül 36 lóerőnek megfelelő vízi erő. A gyári munkások száma 250, ezek között kb. 25 fiu és 70 nő van. Évi termelési képesség 600.000 korona értékü árú. Magyarországon kivül még Ausztriába, Törökországba, Romániába, Bulgáriába és Kis-Ázsiába van kivitele.
Mező-Telegd. – A bihar-szilágyi olajipar részvénytársaság gyártelepe Mező-Telegden 1893-ban alakult. (Központi iroda: Budapest, VI., Andrásy-út 30.) Kezdetben csupán a felső-dernai és tatarosi aszfaltművekben termelt nyers aszfaltolajat dolgozta fel, a mennyiben abból gépkenőolajakat gyártott, később azonban az eredetileg csupán ásványolaj-gyártásre berendezett telepet petroleumfinomítóval egészítették ki. Ma Bihar vármegye ipartelepei között az első helyet foglalja el. A gyár 60000 m2 területen épült és 23 épületből áll. Ezek közül fontosabbak a vasúttal párhuzamosan fekvő olajgyári épület, a benzinpároló, a gőzkazánház, az olaj- és petroleumpároló kazánok kazánháza, lefolyó ház, szivattyúház, gépműhely, kádárműhely, töltő helyiség, stb. a gyár keleti részében a nagy nyersolaj-kazánok, mig a nyugati részben a lakóépületek állanak és pedig a pénzügyőri kirendeltség épülete, iroda és laboratorium, igazgatói lakóház, hivatalnoki lakóház, munkás-lakok. A pároló- és gőzkazánokhoz 3 épített és több vaskémény szolgál. A gyárat az állomással iparvágány köti össze, a melyen a vállalat forgalmát saját mozdonyával bonyolítja le. A folyékony gyártmányok szállítása az egyik tartányból a másikba és a pároló kazánokba, Worthington-féle-szívó, és nyomószivattyúkkal és hatalmas légszivattyúk segélyével történik, jobbára földalatti csővezetékeken. Hajtó erő egy 325 m2 tűzfelületü gőzkazán. A vállalat tisztviselőinek társadalmi életét is emelni igyekszik és a gyártelep közvetetlen szomszédságában a vállalat által létesített épületben, van elhelyezve a tisztviselői kaszinó és ennek szomszédságában, az iskola, a gyári tisztviselők és munkások gyermekei részére. A gyártelepen 150 munkás nyer foglalkozást és azonkivül számos külső munkás. Műszaki igazgató dr. Singer Lipót, kinek az üzem vezetésében 2 vegyész és 5 művezető segédkezik.

Nagyvárad. – Janky és társa franczia cognac-gyára.
Lunkászprie- – Junghanns E. mészégető telepe és erdőüzlete. Alapíttatott 1895-ben. Nagykiterjedésü és igen érdekes erdei vasútja van. A telep 15 épületből áll, melyekben 60 munkást foglalkoztat. Megfelelő gőzerővel bír és termelési képessége évenként kb. 1500 vaggon. Piaczai az alföldi és a felsőmagyarországi vármegyék.
Mező-Keresztes. – Meister Testvérek gőzmalma. 1890-ben Kamuty András alapította. 1893-ban vette meg tőle a jelenlegi czég, mely azt a mai igényeknek megfelelően alakíttatta át. A malom 3000 négyszög öl területen 8 épületből áll. Hajtó-erő 40 lőerejü gőzgép. Termelési képessége évi 50.000 mmázsa.
Mező-Telegd. – Kollár és Társa kocsikenőcs és gépkenőcs gyárát Kollár Miklós alapította 1897-ben. A gyár területe 1000 négyszögöl, melyen 6 épület áll. Az üzem nem igényel sok munkást. Évi termelés 100 vaggon áru. Piacza az egész ország.
Mező-Telegd. – Sátori Mór gipsz, mastix és műtrágyagyára a 80-as években keletkezett. Mint különlegességet czementgipszet gyárt. A gyárterület több holdra terjed, melyen 10 épület áll. Hajtó-erő egy 10 lóerejü gőzgép. Habár a gyár üzeme nagyobb munkaerőt nem igényel, mégis átlag 25–30 munkást foglalkoztat. Évi termelés 500 vaggon mastix és 300 vaggon gipsz. Kiviteli piaczok Bulgária és Ausztria, hazai piacza az egész ország. A gyár állami kedvezményben részesül. Főtelepe Budapesten van és a telegdin kivül Pozsonyban 311is van fióktelepe. A gyár nyerstermékeit a saját bányáiból szerzi, melyek Sztánán, Tót-telkén és Oláh-Nádason vannak, a honnan a nyers anyagot Mező-Telegdre szállítják.
Nagy-Szalonta. – A Neuschloss-féle nasiczi tanningyár és gőz-fűrész szalontai telepét 1892-ben a Neuschlass Károly és fia czég alapította. Gyártási ágai tölgyfa-fűrészárú volt. A czégnek nagyobb erdőbirtokai vannak Élesden és Felső-Lugoson, a hol az üzem tovább folyik.
Tataros. – A Hazai aszfalt-ipar részvénytársaság gyártelepe 1890-ben alakult, „Tatarosi kőolaj és aszfalt r. t.” czímen. 1894-ben tőkéjét felemelve nevet cserélt, és a mig eddig kőolajgyártással és hasonló termékek előállításával foglalkozott, addig a bihar-szilágyi olajipar r. t.-nak Mező-Telegden történt letelepedése óta, tisztán aszfaltot termel és dolgoz fel. A társaságnak Mező-Telegden is van telepe, a mely aszfalt-masztixot gyárt és ugyanilyen gyára van Budapesten is. A tatarosi telep területe 38 k. hold és azon a következő épületek vannak: Igazgatói lakóház, két gőzkazánház, gépház, lugozóház, zúzó, kotro, két víztelenítő, egy aszfalt-szivattyúház, lepároló helyiség, gyűjtőház, bitumen-tartályház, vízszivattyú-tartályház, gőzszivattyúház, szénraktár, kovács-, pintér- és asztalosműhely, iskola, három tiszti lak, iroda, vendéglő és 30 munkásház. A telep két gőzgéppel van felszerelve az egyik 35, a másik 25 lóerejü. Villamos világítás van az egész gyártelepen. A belső munkások száma 200, a külsőké 150. Termel itt Tataroson 1500 tonna bitument, mely a fiók-telepeken 10.500 tonna aszfalt-masztixet ad. és ezen kivül 1100 tonna nyers ásványolajat. Piacza az egész ország és azonkivül Románia és Németország. A nyers anyag kiaknázása bányászatilag, tárnákban történik és pedig különböző szinteken. Eddig 90–100 méter mélységig öt bitumenes réteg állapíttatott meg, de ez idő szerint csak a két felső réteget aknázzák. A bitumenes réteg alatt előforduló 50–70 cm. vastag lignit-réteget tüzelésre használják fel. A tárnákból kikerülő nyers anyagból, mely mintegy 80% homok és csak 20% használható anyagból áll, az utóbbit egy nagyon elmés szerkezetü készülék választja ki. Ez egy 25 m. hosszu, vízzel megtöltött kazán, melynek fenekén végtelen csiga mozog. A vizet a gőz folytonos forrásban tartja. A végtelen csiga viszi előre a zúzókészülékben apritott anyagot, a víz a bitument kiválasztja, ez a fölszinre száll, honnan megfelelő gépezet az ülepítő készülékbe hajtja, a homok egy szekrénybe hull, onnan kotró kanalak kimerítik és vasúti kocsikba dobják. A kiválasztott vizes bitument megfelelő viztelenítő üstökben a víztől megszabadítják, pároló kazánokba nyomják, ezekben, túlhevített gőzök segélyével, az olajat lepárolván, a visszamaradó tiszta bitument vacuumos kazán utján hordókba bocsátják és mezőtelegdi és budapesti gyárukba szállítják, a hol aszfaltozási czélokra alkalmas masztixot készítenek belőle, a nyersolajból pedig a mezőtelegdi olajgyár kitünő minőségü gépolajat gyárt.

Nagyvárad. – Az Andrényi czég telepe.
Eredeti rajz.
Vár-Sonkolyos. – Stern Dezső mészégető telepe és erdőüzlete 1892-ben alakult. A gyártási ágak nagyobb szabásu mészégetésen kívül tüzifa, szerszám- és épületfa. A telep 22 km.-nyi erdei vasuttal bír, melyhez 2 mozdony van. Az épületek száma 32, a favágó munkásoké 1000–1200. Évi termelési képesség kb. 5000 kocsirakomány fa.

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages







Arcanum Newspapers

Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me