SCHWEIDEL JÓZSEF
Zombor, Bács m., 1796. máj. 18. S. József kincstári ülnök és Hültl Teréz fia. Vagyontalan polgári születésű, német anyanyelvű, r. kat. Jogot végez Bécsben és Pozsonyban. 1815- közvitéz, 1819- őrmester, 1820- hadnagy, 1825- főhadnagy, 1833- százados, 1845- őrnagy és osztályparancsnok a 4. Sándor huszárezrednél Ausztriában. 1827- felesége Domicella Bilinska (lengyel, meghalt Bp., 1888.), öt gyermek apja. Albert/Béla fia huszár százados a szabadságharban.
1848. augusztus közepén a magyar és az osztrák hadügyminiszter egyezménye alapján ezredét, melynek ideiglenes parancsnoka, haza vezeti Bécsből. Részt vesz a pákozdi csatában. Okt. 12 (12)- honvéd ezredes, honvédsereghez csatlakozott ezredének parancsnoka. Okt. 26 (nov. 1)- tábornok (vezérőrnagy) és hadosztályparancsnok a Feldunai seregnél. E minőségében jelen van a schwechati ütközetben (okt. 30.). Dec. 19. betegszabadságra távozik, melyet többször meghosszabbítanak (Pesten, Baján, Nagyváradon, majd 1849. márciusától Debrecenben tartózkodik). Máj. 9- Pest város katonai parancsnoka. Máj. 11. kitüntetika a Magyar Katonai Érdemjel 3. osztályával (visszamenőleg, pákozdi és schwechati érdemeiért). Július közepétől a szegedi, augusztus elejétől az aradi (a kormány mindenkori székhelyének) helyőrségparancsnoka. A Feldunai hadsereghez csatlakozva Világosnál esik fogságba.
A császári hadbíróság, figyelembe véve, hogy csak Schwechatnál harcolt fegyverrel a császári csapatok ellen - tábornok társai többségével ellentétben -, bitó helyett "csak" golyó általi halálra ítéli Aradon (1849. szept. 26., ill. okt. 5.).Okt. 6. kivégezték.
Gelich Rikhárd I. 143-144., Katona Tamás I-II., Hermann Róbert: Schweidel József in Vértanúk könyve 33-39., KLÖM. XIII. 160., 290., 331., XV. (ld. 940.) KAW.: Gb. 4. HR. 1841- 1848.,1/59., HL: Aradi hadb. 113/24 2/179., Közlöny 1848/125., 1849/102., 105., portré: Gracza György I. 417., IV. 777., Vas. Újs. 1890/43.