Józs 4

Full text search

Józs 4
Józs 4.1
Amikor az egész nép átkelt a Jordánon, az Úr így szólt Józsuéhoz:
Józs 4.2
„Válassz ki tizenkét férfit a nép közül, mindegyik törzsből egyet,
Józs 4.3
s parancsold meg nekik: Vegyetek innen, a Jordán közepéből tizenkét követ, vigyétek magatokkal, s ott, ahol az éjszakát töltitek, tegyétek le a táborhelyre.”
Józs 4.4
Józsue magához hívatta a tizenkét férfit, akit Izrael fiai közül kijelöltetett, mindegyik törzsből egyet,
Józs 4.5
s így szólt hozzájuk: „Haladjatok az Úr, a ti Istenetek ládája előtt a Jordán közepéig, s mindegyitek emeljen a vállára egy követ, Izrael törzseinek száma szerint,
Józs 4.6
hogy majd emlékkő legyen belőlük körötökben. Mert egy nap megkérdezik majd gyermekeitek:
Józs 4.7
Mit jelentenek nektek ezek a kövek? Akkor így feleljetek nekik: Azt, hogy a Jordán vize kettévált az Úr szövetségének ládája előtt, amikor átkelt a Jordánon. Ezért ezek a kövek Izrael fiai számára örökre emlékül szolgálnak.”
Józs 4.8
Izrael fiai úgy tettek, ahogy Józsue parancsolta. Fölemeltek a Jordán közepéből tizenkét követ Izrael fiai törzseinek száma szerint, amint az Úr Józsuénak parancsolta, és az éjszakai táborhelyre vitték, s ott letették.
Józs 4.9
Majd Józsue a Jordán közepébe is állított tizenkét követ, arra a helyre, ahol a papok lába állt, akik a szövetség ládáját vitték; még ma is ott találni őket.
Józs 4.10
A papok, akik a ládát vitték, mindaddig a Jordán közepén álltak, míg minden le nem zajlott, amit az Úr parancsára Józsue a népnek mondott, egészen aszerint, ahogy Mózes meghagyta Józsuénak, s a nép sietve átkelt.
Józs 4.11
Amikor az egész nép átkelt, az Úr ládája tovább vonult a papokkal, a nép élén.
Józs 4.12
Ruben és Gád fiai, valamint Manassze törzsének a fele fölfegyverkezve Izrael fiainak élén haladtak, ahogy Mózes mondta nekik.
Józs 4.13
Szám szerint mintegy 40 000 fölfegyverzett harcos kelt át az Úr előtt harcra készen Jerikó síkságára.
Józs 4.14
Azon a napon az Úr naggyá tette Józsuét egész Izrael szemében; úgy tisztelte (egész Izrael), ahogy Mózest tisztelte, egész életében.
Józs 4.15
Az Úr így szólt Józsuéhoz:
Józs 4.16
„Parancsold meg a papoknak, akik a tanúság ládáját viszik, hogy jöjjenek fel a Jordánból.”
Józs 4.17
S Józsue megparancsolta a papoknak: „Gyertek föl a Jordánból!”
Józs 4.18
A papok tehát, akik az Úr szövetségének ládáját vitték, fölmentek a Jordánból. Alig érte talpuk a száraz partot, a Jordán vize máris visszatért medrébe, s mint azelőtt, elöntötte a partot.
Józs 4.19
Az első hónap tizedik napján a nép fölment a Jordánból, és Gilgalban ütött tábort, Jerikó keleti határánál.
Józs 4.20
Azt a tizenkét követ, amelyet a Jordánból kiemeltek, Józsue Gilgalban állította fel.
Józs 4.21
Azután így szólt Izrael fiaihoz: „Ha egy nap gyermekeitek majd megkérdezik atyáikat, mit jelentenek ezek a kövek,
Józs 4.22
ezt a magyarázatot adjátok gyermekeiteknek: Itt szárazon kelt át Izrael a Jordánon,
Józs 4.23
mert az Úr, a ti Istenetek kiszárasztotta előttetek a Jordán vizét, míg át nem keltetek, ahogyan az Úr, a ti Istenetek a Sás-tengerrel tette: kiszárasztotta előttünk, míg át nem keltünk,
Józs 4.24
hogy a föld népei megtudják, milyen hatalmas az Úr keze, s magatok is minden időben féljétek az Urat, a ti Isteneteket.”

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT