Eszt 1

Full text search

Eszt 1
Eszt 1.1a
Achasvéros nagykirály uralkodásának 2. évében, Niszan hónap első napján álmot látott Mardokeus, Jairnak a fia, (aki) Simi fia volt, az meg Kis fia. Benjamin törzséből származott,
Eszt 1.b
Szuzában lakó zsidó ember volt, egy tekintélyes férfi, aki a királyi udvarban teljesített szolgálatot.
Eszt 1.c
Azok közé az elhurcoltak közé tartozott, akiket Babilon királya, Nebukadnezár vitt fogságba Jechonjával, Júdea királyával egyetemben.
Eszt 1.d
Ez volt az álma: kiáltozás és lárma, mennydörgés és földrengés, nagy felfordulás az egész földön.
Eszt 1.e
Egyszer csak előkerült két hatalmas sárkány, s mind a kettő készen állt a támadásra. Rettenetesen üvöltöttek.
Eszt 1.f
Ordításuk arra indította a népeket, hogy harcoljanak az igaz nép ellen.
Eszt 1.g
A sötétség és a homály napja volt! Szorongás és aggódás, félelem és nagy rettegés volt a földön.
Eszt 1.h
Az igazak egész népe rettegett a rá váró veszedelemtől, várta pusztulását és hívta az Istent.
Eszt 1.i
Könyörgésükre egy kis forrás bővízű, nagy folyóvá dagadt.
Eszt 1.k
Fényesség támadt, felvirradt a nap, s a megalázottak fölemelkedtek és eltiporták a hatalmasokat.
Eszt 1.l
Mardokeus az álom után fölébredt, s azon gondolkodott, hogy mi lehet Isten szándéka. Minden figyelmét arra fordította - késő éjszakáig -, hogy behatoljon értelmébe.
Eszt 1.m
Mardokeusnak az udvarban volt a szállása a király két eunuchjával, Bigtannal és Teressel, akik a palota őrei voltak.
Eszt 1.n
Hallotta beszélgetésüket, kifürkészte tervüket és megtudta: arra készülnek, hogy kezet vessenek Achasvéros királyra. Jelentette a dolgot a királynak.
Eszt 1.o
A király kérdőre vonta a két eunuchot, s amikor beismerték, halállal büntette őket.
Eszt 1.p
A király följegyeztette a történeteket az események könyvébe, de Mardokeus is írásba foglalta az eseményt.
Eszt 1.q
Aztán a király megajándékozta Mardokeust, és megbízta, hogy teljesítsen szolgálatot a palotában.
Eszt 1.r
Ámán azonban, az agagita Hamdatának a fia, aki kedves embere volt a királynak, a király két eunuchja miatt a vesztére tört Mardokeusnak.
Eszt 1.1
Achasvéros idejében történt - ez az Achasvéros Indiától Etiópiáig százhuszonhét tartományon uralkodott -,
Eszt 1.2
abban az időben, amikor Szuza várában királyi trónján ült,
Eszt 1.3
uralkodásának 3. évében, hogy lakomát rendezett fejedelmeinek, szolgáinak, a perzsa és méd sereg vezéreinek, a tartományok kormányzóinak és főembereinek.
Eszt 1.4
Így akarta királyságának gazdagságát és fényét eléjük tárni, és a saját nagyságát csillogtatni, hosszabb ideig, száznyolcvan napon át.
Eszt 1.5
Amikor ezek a napok elmúltak, a király Szuza vára egész népének, apraja-nagyjának hét napig tartó lakomát rendezett a királyi palota kertjében.
Eszt 1.6
Fehér gyolcsvásznak, lilába játszó bíborszövetek függtek bíbor és bisszus köteleken, ezüstgyűrűkkel rögzítve a fehér márványoszlopokon. A porfir, fehér márvány, gyöngyház és fekete márvány padozaton arany- és ezüstheverők álltak.
Eszt 1.7
A királyi bort aranykelyhekben szolgálták fel - mind másféle volt -, a király bőkezűségéből nagy bőségben.
Eszt 1.8
A király rendelete értelmében senkit sem kényszerítettek ivásra. A király ugyanis meghagyta minden udvarmesterének, hogy mindenki azt fogyassza, ami jólesik neki.
Eszt 1.9
Vasti királyné is lakomát ült az asszonyokkal Achasvéros királyi palotájában.
Eszt 1.10
A hetedik napon a király jókedvre derült a bortól, és megparancsolta a hét eunuchnak: Mehumannak, Bizzetának, Harbonának, Bigtának, Abgatának, Zetarnak és Karkasznak, akik Achasvéros király szolgálatára álltak,
Eszt 1.11
hogy vezessék a király színe elé Vasti királynét, koronával a fején, hogy szépségét megmutathassa a népnek és a fejedelmeknek, mert nagyon szép volt.
Eszt 1.12
Vasti királyné azonban megtagadta a király parancsát, amelyet az eunuchok adtak tudtára. A király nagyon ingerült lett és fellobbant a haragja.
Eszt 1.13
A bölcsekhez fordult, akik jártasak voltak a tudományban és a törvények ismeretében, mert az volt a szokás, hogy a király meghányta-vetette ügyeit azokkal, akik a törvényben és a jogban jártasak voltak.
Eszt 1.14
A királyhoz a médek és a perzsák hét fejedelme: Karsena, Setar, Admata, Tarsis, Meresz, Marszena és Memukán állt a legközelebb. Ezek látták a király arcát, és az első helyeket foglalták el a birodalomban.
Eszt 1.15
„Mi történjék - kérdezte - törvény szerint Vasti királynéval, amiatt, hogy nem engedelmeskedett Achasvéros király parancsának, amelyet az eunuchok adtak tudtára?”
Eszt 1.16
Memukán - a király és a fejedelmek hallatára - így válaszolt: „Nemcsak a király ellen vétett Vasti királyné, hanem minden fejedelem és minden nép ellen is, akik, s amelyek Achasvéros összes tartományában csak vannak.
Eszt 1.17
Mert a királyné tette tudomására jut az asszonyoknak, s arra bátorítja fel őket, hogy megvessék férjüket, hiszen azt mondják: Achasvéros király megparancsolta Vasti királynénak, hogy menjen be hozzá, de ő nem ment be.
Eszt 1.18
A méd és a perzsa fejedelmek feleségei még ma megtudják a királyné válaszát, s elismétlik a király minden fejedelmének. Ebből sok bosszúság és harag származik.
Eszt 1.19
Ha a király jónak látja, bocsásson ki visszavonhatatlan királyi rendeletet, s jegyezzék fel a perzsák és a médek törvényei közé: Vasti nem léphet többé Achasvéros király színe elé, királynéi méltóságát a király adja másnak, aki méltóbb rá.
Eszt 1.20
Így amikor a király rendeletét az egész hatalmas birodalomban kihirdetik, akkor minden asszony - a legnagyobbtól a legkisebbig - megadja férjének a tiszteletet.”
Eszt 1.21
Tetszett a tanács a királynak és a fejedelmeknek, és a király Memukán tanácsa szerint járt el.
Eszt 1.22
Leveleket küldött a birodalom minden tartományába, minden tartománynak a maga írásával, és minden népnek a maga nyelvén, hogy a maga házában a férfi az úr.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT