Zsolt. 30

Full text search

Zsolt. 30
Zsolt. 30.1
Dávid zsoltára. Templomszentelési ének.
Zsolt. 30.2
Magasztallak Uram, hogy felemeltél * engem, és nem engedted, hogy ellenségeim örüljenek rajtam.
Zsolt. 30.3
Uram, Istenem, hozzád kiáltottam, és te meggyógyítottál engem!
Zsolt. 30.4
Uram, felhoztad * a Seolból az én lelkemet, fölélesztettél a sírbaszállók közül.
Zsolt. 30.5
Zengedezzetek az Úrnak, ti * hívei! Dicsőítsétek szent emlékezetét.
Zsolt. 30.6
Mert csak pillanatig tart haragja, de élethossziglan * jóakarata; este bánat száll be hozzánk, reggelre öröm.
Zsolt. 30.7
Azt mondtam azért én jó állapotomban: Nem rendülhetek meg soha.
Zsolt. 30.8
Uram, jókedvedből erősséget állítottál föl * hegyemre; de elrejtéd + orczádat, és megroskadtam.
Zsolt. 30.9
Hozzád kiáltok, Uram! Az én Uramnak irgalmáért könyörgök!
Zsolt. 30.10
Mit használ vérem, ha sírba szállok? Dicsér-e * téged a por; hirdeti-é igazságodat?
Zsolt. 30.11
Hallgass meg, Uram, könyörülj rajtam! Uram, légy segítségem!
Zsolt. 30.12
Siralmamat vígságra fordítottad, leoldoztad * gyászruhámat, körülöveztél örömmel.
Zsolt. 30.13
Hogy zengjen néked és el ne hallgasson felőled a dicséret: Uram, én Istenem, örökké dicsőítlek téged.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT