4. Az 1244. évi dalmát háború.

Full text search

4. Az 1244. évi dalmát háború.
A tengerpart menti dalmát városok egymásra féltékenykedve, folytonos civódásban és egyenetlenségben éltek. Különösen elkeseredett volt a viszony a szomszédos Trau és Spalato városok között, amint azt már az V. rész 96. oldalán is érintettük. Ujabb konfliktusra a két város között az adott okot, hogy IV. Béla királyunk Traunak azokért a kiváló szolgálatokért, amelyeket ez a város a tatár szorongattatás idejében vele és családjával szemben tett, nemcsak régi szabadalmait erősítette meg, hanem 1242 március 18-án kelt okiratával összes földbirtokait is körülírta, amelyek között a spalatoiak állítása szerint olyanok is voltak, amelyek őket illették meg. Az ebből keletkezett viszálykodás 1243 szepember 11-én ugyan békés elintézést nyert,* de azért a spalatoiak nem sokáig maradtak nyugton és a két város között csakhamar ismét tetőpontjára hágott a viszálykodás, amely egyúttal magyar és magyarellenes pártharccá is alakult át; előbbit a trauiak, utóbbit a spalatoiak képviselték.* A feszültség végre nyilt harcban tört ki, amelynek folyamán a spalatoiak a trauiakat a tenger felől megtámadták, de határozott kudarcot vallottak. Ebben a tengeri ütközetben a trauiak nagy hasznát vették annak a hajónak, amelyet Béla király Magyarországba történt visszatérése alkalmával Trau őrizetében visszahagyott.
Wenzel id. m. VIII. 149.
Wertner Mór, Negyedik Béla király története 94.
E kudarc után a spalatoiak a szárazföld felől próbáltak szerencsét és egyúttal Ninoszláv 1244 tavaszán visszatért Boszniába, miután spalatoi helytartójául a kalábriai Rizardót nevezte ki s a város védelmére tulajdon fiának parancsnoksága alatt egy válogatott lovas csapatot hagyott vissza.
A trauiak IV. Bélához fordultak segítségért, aki már különben is nagyon haragudott a spalatoiakra folytonos okvetetlenkedésükért, amely nemcsak Trau városával, hanem Klissza magyar őrségével is ismételten összeütközésekbe sodorta őket. A legújabban történtekről tudomást szerezve IV. Béla a trauiak segítségére nyomban Dénes bánt illetve herceget rendelte ki, akihez Bertalan pécsi püspök, Phile zágrábi nagyprépost és Hahót Mihály varasdi ispán is csatlakozott, míg ő maga egy másik sereg élén a Vrbász és Vrbanja mentén Boszniába tört be, “hogy Ninoszláv vakmerő tetteit megtorolja.”*
Elindulása előtt Béla 1244 június 30-án a Vrbanja menti galasi táborában* békét kötött Tiepolo Jakab velencei doge képviselőivel. Ennek létrejötte érdekében Béla már előbb elküldte volt Szudi Miklóst békeajánlatával Velencébe. A megkötött béke értelmében Zára végérvényesen Velence fenhatósága alá került, minek ellenében Béla a zárai rév pénzjövedelmének kétharmad részét a maga számára biztosítván, a doge egyszersmind kötelezte magát, hogy II. Endre özvegyét, Beatrixot és fiát Istvánt a köztársaság területén egyáltalában nem veszi pártfogása alá.*
“Iuxta castrum Galas.”
Wenzel id. m. II. 156. és XI. 349. – Fejér id. m. VII. 5. 263. – Hazai okmánytár IV. 28. – Codex Trevisanus, 334.
Ezt az utolsó feltételt IV. Béla úgylátszik különösen fontosnak találta, mert attól tartott, hogy a körülbelül 9 éves István, akit még mindig nem ismert el testvérének s aki Ferrarában nagybátyjánál, Este Azzo-nál nevelkedett, a trónutódlás kérdésében esetleg kellemetlen komplikációkat idézhetne elő.
Ezúttal visszakapták a modrusi vagyis Frangipani grófok is Veglia szigetét, amelyet Velence tőlük a Magyarországhoz való hűségük miatt 1242-ben elvett. Béla úgy őket, mint a Subicsokat, a Zrinyiek őseit, a szenvedett veszteségért a Vegliaval szemben levő tengerpartmenti szárazföldön, Buccari és Novi között kárpótolta.*
Fejér id. m. IV/II. 106. – Wenzel id. m. XI. 487.
A spalatoiak közben szintén követeket küldtek IV. Bélához, hogy eddigi eljárásukat mentegessék, de utóbbi kitérő választ adott és úgy tett, mintha nem is nagyon haragudnék; azért az útnak induló Dénes bánnak meghagyta, hogy az elpártolt spalatóiakat szigorúan megbüntesse.
A bán közeledésének hírére a spalatóiak eléje is küldöttséget menesztettek azzal a kéréssel, hogy kimélje őket. Dénes erre kezesek és bizonyos pénzösszeg fizetése ellenében hajlandó is volt, de a spalatóiak erre azt felelték, hogy ők a királyi szabadságlevelek értelmében ilyesféléktől egyszer s mindenkorra mentesek. Erre a bánnak a klisszaiak által is megerősített serege 1244 július 12-én több oszlopban megindult Spalato ellen.
A spalatóiak a város falairól nyilakat és köveket zúdítottak a közeledőkre, de a helyi viszonyokkal ismerős trauiak nyugatról, a hegy felől, ahol ők mint támadók magasabban állottak a védőknél, hamarosan rést ütöttek a falon és az elővárosba betörve, a bennlakókkal kézitusába elegyedtek, akik közül mindössze tizen estek el, a többiek a belső városba húzódtak vissza. Az ostromló magyar-horvát hadnak körülbelül 30 főnyi vesztesége volt, miért is az haragjában felgyújtotta a külvárost, ahol mintegy 500 fából, vesszőből épített ház lett a lángok matalékává.
Erre a spalatóiak attól tartva, hogy a tűz az egész városra átterjed, békét kértek Dénes bántól, amely július 19-én létre is jött a következő feltételek mellett: Spalato városa és káptalanja hűséget esküszik a magyar királynak és fiának és megfogadják, hogy ezentúl alázatosan viselkednek, 6 nemes polgárt kezesül adnak és 600 márka ezüstöt fizetnek; a város grófjául ezentúl csak magyar alattvalót választanak és visszaadják a Trauban vagy annak területén bírt összes házakat, földeket, szőlőket.*
Fejér id. m. IV. 1. 319. – Spalatoi Tamás id. m. c. 47.
A békekötés hírére Ninoszláv testvéreivel és főnemeseivel szintén megjelent Béla előtt, hogy meghódolását bejelentse, aminek szintén békés kiegyezés lett a vége.*
Theiner. Mon. Slav. merid. I. 297. – Spalatoi Tamás c. 41-47. szerint Béla Ninoszlávot büntetésből megfosztotta báni méltóságától és helyébe Kotroman István német lovagot nevezte ki, egyúttal az Ozorai és a Sói bánságot is kapta. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy Klaic horvát történetíró szerint (Klaic Vjekoszláv, Poviest Bosne, Bosznia története) IV. Béla az usora-soli (Ozorai és Sói) bánságot csak 1254-ben alapította és látszólag Boszniát is csak ebben az évben hódította meg.

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages







Arcanum Newspapers

Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me