15. Ulászló trónörökösödési szerződése Miksa császárral. Szapolyay János 1515. évi szerbiai hadjárata. Ulászló halála.
A pórlázadás leverése után a vetélkedések a Szapolyay Jánost pártoló nemzeti párt és a Miksa császárral paktáló udvari párt között ismét kiújúltak. Utóbbinak vezére Bakócz Tamás, most fokozott buzgalommal tevékenykedett, hogy a magyar királyi udvar és a Habsburg-ház között a már régóta szőnyegen levő családi szövetség végérvényesen megköttessék. Evégből Ulászló öccsével, Zsigmond lengyel királlyal Bécsbe menvén, ott 1515 július 22-én Ulászló és Miksa császár között a következő szerződés jött létre: Ulászló fia Lajos, nőül veszi a császár fiának, Szép-Fülöp spanyol királynak leányát, Mária főhercegnőt, –– Ulászló leányát, Anna hercegnőt pedig Fülöp spanyol király fiainak egyike, Károly, vagy Ferdinand, vagy ha e tekintetben akadály merülne fel, maga az öregapa, Miksa császár veszi nőül. Ehhez titkos ponttul hozzájött még, hogy a szerződő uralkodó házak, ha egyikük netán kihalna, Ausztriában, Magyar- és Csehországban kölcsönösen örökösödésre jogosítvák. Egy másik okiratban a császár Lajost fiává fogadta, a német birodalomban helytartóvá nevezte ki és császári méltóságban utódjául jelölte ki. Mindjárt itt megjegyezhetjük, hogy mindez csak irott malaszt maradt, mert Miksa császár ennek az okiratnak a tartalmát soha nem vette komolyan.
Szapolyay és a nemzeti párt eleinte nagy erőfeszítést fejtett ki a létrejött szerződés érvénytelenítése érdekében, de aztán kénytelen-kelletlen bele kellett nyugodnia.
Még e tervek szövögetése közben Szapolyay, hogy magát még jobban kitüntesse és a koronára való igényét még jobban megalapozza, 1915 július elején Nándorfehérvárott Török Imre és Paksy Mihály nándorfehérvári bánok társaságában mintegy 10.000 főnyi sereggel és számos, a várból magával vitt agyúval a Dunán átkelve, ostrom alá fogta a Szendrő és Nándorfehérvár között fekvő, a törökök által Izardjik-nak nevezett Zsarnó várát. Melynek őrsége gyakori beütésekkel háborgatta a határmenti magyarságot.
Ezúttal azonban nem kedvezett a szerencse Szapolyaynak. Szinan bég, Szendrő parancsnoka, mások szerint Kucsuk Bali szendrői pasa az ostrom hírére nyomban a vár felmentésére sietett s bár hada Szapolyayénál kisebbszámú volt, utóbbit rajtaütéssel megtámadván, azt megverte és visszavonulásra bírta, miközben az összes ágyúk, hadiszerek és a magyarok táborfelszerelése a törökök kezébe esett. Ez alkalommal a Paksy-testvérek vitéz halállal múltak ki Zsarnó falai alatt.
Bécsből hazatérve, Ulászló, Szelim szultán követeit találta Budán, akik a fegyverszünet meghosszabbítását sürgették, mert uruk ez időtájt Egyptommal háborúskodott. Ulászló Miksa császárhoz és X. Leó pápához intézett kérdést, hogy mit tevő legyen, mert utóbbi még a mult évben 50.000 aranyat ígért neki, ha Törökország ellen nagyobb hadjáratot indítana s azonkívül még 20.000-et a határmenti várak megerősítésére, mely utóbbi összeg 1515 folyamán meg is érkezett Budára. A pápa 1516 január 27-én beérkezett válasza következőleg hangzott: „Én nem mondom, hogy Te most a török követek ajánlatát egyenesen elutasítsd, hanem tartsd őket jó szóval és igyekezzél halogatás által időt nyerni.” Miksa császár, aki még mindig háborúskodott Velencével, a jelen körülmények között óva intette Ulászlót a törökök elleni mindennemű vállalkozástól.
Az e fölött folytatott tárgyalások közepette Ulászló 1516 március 13-án több mint 25 évi dicstelen uralkodása után 61 éves korában megszünt élni. Utóda 10 éves fia, a még 1508-ban megkoronázott II. Lajos lett.