Boldogasszony
Boldogasszony: 1. feltehetően ősi asszonyistenség neve. Gellért püspök tanácsára a térítők Szűz Máriára alkalmazták, így → Mária, Szűzanya törzsökös szinonim szava lett. → Archaikus népi imádságaink, → ráolvasásaink, ünnepneveink kedveltebb invokációja Mária helyett az ünnepélyesebb Boldogasszony. – Irod. Kálmány Lajos: Boldogasszony, ősvallásunk istenasszonya (Értekezések a nyelv és széptudományok köréből, Bp., 1885); Katona Lajos: A Kedd asszonya (Ethn., 1905). – 2. → énekes gyermekjáték; a → fogyó-gyarapodó körjáték kerülő formája. Szövege: „Boldogasszony, Boldogasszony, mit kerülöd, mit fordulod az én házam tájékát? Azt kerülöm, azt fordulom, leányodat kéretem. Nincs nékem eladó lányom. Ó ne tagadd, tegnap láttam Bécsbe, piros almát árult, vettem is tőle, most is van belőle. Új asszonyka cafrinka, gyere velem Mariska!” Változatai: „Mit kerülöd, mit fordulod az én házam tájékát. Kerülöm, fordulom Szent Ilona házát”. „Erzsébet asszony kéreti lányod” stb. Szövegvariánsai változatosak, de van néhány állandó típusa, pl. „Nem adom a lányomat sánta vőlegénynek” szövegrésszel. Újabban csatlakozik az elejére a → Méz, méz, méz vagy: → Most viszik, most viszik. A régebbi forma végig dallamos, de van dallam nélküli párbeszédes formája is: „Kakas-bakas jó napot–Réce-ruca fogadja” kezdettel. A játék tartalma mindig azonos: lánykérés, ellenkezés, a lány elvitele. Hasonló tartalmú, de változatosabb forma: „Járom az új várnak az alját”, „... Kapitány úr üzenete”. Az előbbi inkább a Dunántúlon terjedt el, az utóbbiak az ország északi részén. – Irod. Gyermekjátékok (A Magyar Népzene Tára I., Bp., 1951).
Bálint Sándor–Igaz Mária
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
