Tamás
Tamás – (evangéliumok) az apostolok egyike, mellékneve Didimus, görögösen Didümosz, azaz Iker. Jézus feltámadása után kételkedett apostoltársai híradásában, miszerint Jézus megjelent közöttük, s azt mondta, nem hisz, amíg ujjait a Mester sebeibe nem mélyesztheti. Jézus újra megjelent, s ~ most már hitt benne. „Boldogok, akik nem látnak, mégis hisznek”: ez volt Jézus kommentárja. – Az apostol neve alatt egy apokrif apokalipszis, egy Acta (~ cselekedetei) és egy „evangélium” (voltaképpen logion, azaz mondásgyűjtemény) maradt fenn, az utóbbi Jézusnak csak mondásait tartalmazza, nagyjából a kanonikus evangéliumokkal egyező szövegezésben. A hagyomány szerint (amely főleg az Actából meríti anyagát) ~ Indiában térített, és ott halt vértanúhalált. Jacobus de Voragine Legenda Aurea c. gyűjteménye színes epizódokat mesél indiai útjáról, ahová ~ mint építész (!) indult, és csodálatos palotát épített India királyának, ám az börtönbe vettette, mert a bérül kapott kincseket szétosztotta a szegények között. Számos csodát vitt véghez az apostol, és tömegeket térített meg; Felső-Indiában a királyné és több előkelő asszony is megtért, s attól fogva férjüket nem engedték magukhoz. A felbőszült férjek arra akarták kényszeríteni ~t, hogy imádja a napisten bálványát, de imájára a szobor hullt darabokra; ekkor a bálvány papja karddal vagy lándzsával ledöfte (más változat szerint agyonköveztette) az apostolt. ~ teste Edessza földjébe került, s a város ezért csodás oltalmát élvezte. – Fiatalos, sima arccal mutatták többnyire az apostolt, mint Verrocchio is a nevezetes jelenetet ábrázoló pompás kettős szobron; a témát Duccio, Cima da Conegliano, Correggio és Guercino festette meg. ~ attribútumai kard, lándzsa vagy kő (vértanúsága eszközei), derékszögelő (legendás építői ténykedésére utal) és szív (mert ujjával a Mester szívét illette).
