Hór-völgyi fafaragás
Hór-völgyi fafaragás: néven vált ismertté a szakirodalomban Cserépfalu (Borsod-Abauj-Zemplén m.) fafaragó háziipara, mely a környező községeket látta el egyes kisebb mezőgazdasági és házi eszközökkel, ill. bútorral, részben házalókereskedelem, részben az egri és mezőkövesdi vásár révén. Megbízható, gondosan megmunkált és tartós termékeik keresetté és híressé tették a Hór-völgyi fafaragást (pl. a jávorfából készült cserepi kaszanyelet). Néhány mester, elsősorban a Madarász család díszes tárgyak előállítására specializálódott (innen a különösen szép fatárgy helyi megjelölése: madarászos). A Hór-völgyi fafaragás által készített legjelesebb faragott tárgyak: a → szerelmi ajándéknak alkalmas, választóvízzel színezett → guzsaly, csörgős → orsó, cifra → mosósulyok, → mángorló, → csigacsináló, továbbá a → vetett ágy elé való, faragott támlájú → szék, áttört feliratos tányértartó (→ polc, → téka, → áttört bútor, → felirat) ökörfejes végződésű → járom, legénynek való, kígyó- és madárfejes koccsal ellátott kaszanyél. A Hór-völgyi fafaragás emlékei a 19. sz. első felétől ismertek, az 1930-as évektől a Hór-völgyi fafaragás kihalásnak indult. – Irod. Lajos Árpád: Díszes faragás a Hór völgyén (A Herman Ottó Múz. Évkve, 1963); K. Csilléry Klára: A bútor- és világítóeszköz-gyűjtemény gyarapodása (Népr. Ért., 1970).
K. Csilléry Klára
