b) Lőrente nb. Dedál, Zalamegye főispánja.
b) Lőrente nb. Dedál, Zalamegye főispánja.
Midőn Ratold nb. Gyula országbiró 1236-ban a Zalamegyében fekvő Vigánt tulajdonosai közt per tárgyát képező bizonyos erdőrész határjárásának megtörténtéről bizonyságlevelet ad, kiemeli, hogy az ügy megvizsgálására hivét, a Leurenthe nb. Dedalust a veszprémmegyei káptalanhoz küldte, ki onnan visszajövén, neki jelentést tett.* Dedalus tehát állandóan Zalamegyében tartózkodott. Ezután sokáig nem akadunk ily nevü zalamegyei emberre. Csak 1251-ben olvassuk, hogy Éty fia Pál országbiró és Zalamegye főispánja a palkonyai föld bizonyos részét Román és Pózsa királyi szolgáknak határjelekkel elkülönitteti és az ügy lebonyolitásával Andornak pristaldust, Dedalus «mayor exercitus»-t és Holdohal centuriót megbizta. Ez utóbbira még 1256-ban is akadunk,* mig Dedalus nyomát sokára elvesztjük. 1273 május 12-ikétől azonban 1274 deczember 2-ikáig találkozunk Dedalus zalai főispánnal, és miután később már mindig más nevü főispánokkal találkozunk, alig hihető, hogy még 1276-ban is Zalamegye főispánja lett volna, a mint ezt Wenzel IX. k. 158. l.) állitja. A nevezett okmány ugyan azt mondja, hogy Benedek esztergomi érsek saját úgy mint fratresei Dedál zalai föispán, Beke és István nevében a Vázsony nb. Almádiaktól azoknak szentmiklósi várát a székesfejérvári káptalan előtt megvásárolta; de miután az okmányon szereplő Bertalan prépost sem 1276 előtt, sem utána másutt nem emlittetik, világos, hogy az okmány keltezése gyanus.
* Hazai okmtár, VI. k. 34. l.
* Hazai okmtár, VII. k. 42., 59. l.
Miután Lőrente nb. Dedál 1236-ban Zalamegyében pristaldus, 1251-ben egy Dedál, a zalamegyei őrség parancsnoka, Román és Pózsa számára határjárást eszközöl és egy Dedál nevü főispán ugyanazon Román és Pózsa számára 1274 április 8-ikán és 26-ikán a Palkonyával 163szomszédos Szegföldet statuálja,* bátran kimondhatjuk, hogy az 1273-tól 1274-ig szereplő zalamegyei főispán is azonos vele.
* Hazai okmtár, VII. k. 147. l.
Mindezekből még az is következik, hogy Dedál Palkonya és Szegfalu, tehát Pacsa vidékén birtokolt, mivel azon körülmény is szépen megegyezik, hogy Lőrente nb. Ant fia János 1291-ben Pacsát kapja.
Hogy Benedek érsek nem a főispán édes fivére, hanem csak tágabb értelemben veendő fratere, abból tünik ki, hogy Dedál egyik fivére szintén Beke, a mi Benedekkel azonos. Esetleges utódait nem ismerjük.
