a) Lőrinthei Joákim.
a) Lőrinthei Joákim.
Volt két Lőrinte nevü helység; egyik volt Zalamegyében, a másik Veszprémmegyében; voltak Lőrentei nevü birtokosok és Lőrentenem-beliek, de nem szenvedhet kétséget, hogy mindezen esetekben egy és ugyanazon nemzetséggel van dolgunk.
A zalamegyei Lőrintei Joákim 1178-ban tünik fel, midőn III. Béla parancsára Rédét, Lothárt és Kodát, a Milleiek őseit, a zalai várjobbágyság alól felmentett birtokukba bevezeti.* 1199-ben, mint Imre király «miles»-e, nejének Angelikának beleegyezésével összes zalamegyei birtokait a veszprémi káptalannak hagyományozza.* Miután a káptalant később e birtokok tulajdonában találjuk, világos, hogy Joákimnak fiörököse nem lett.
* Történelmi Tár, 1898. évf. 339. l.
* Hazai okmtár, V. k, i. l.
Midőn a Győr nembeliek 1208-ban a Mosonmegyében lévő lébényi monostor alapitását megerősitik, azt mondják, hogy a monostor számára a Milej mentén levő földből hatvan holdat Joákimtól és fivéreitől vettek. Alig csalódunk, ha e Joákimban Lőrente nb. Joákimra ráismerünk, a mi annál valószinübb, a mennyiben a monostor Laurenta helység melletti földeket is kap.*
* Fejér, III/I. k., 61., 64. l.
