A vármegye területe s székhelye.
A vármegye területe s székhelye.
Ezen a közgyűlésen szóba került a vármegyék területének kikerekítése, a mi akkoriban mind a sajtóban, mind a pártkörökben élénk megvitatás tárgya volt. Ebből az alkalomból Nagygécz és más 26 község, valamint Böszörményi Elek bizottsági tag kérvényt nyújtott be a közgyűléshez, hogy a vármegye székhelyét Szatmár-Németibe helyezzék át. A közgyűlés elvetette ezt a kérelmet, felterjesztést intézett az országgyűléshez, hogy ha a vármegyék kikerekítéséről szóló törvényjavaslatot akár a tervezett alakban, akár másképen elfogadják is, a vármegye székhelye továbbra is Nagykárolyban maradjon. Ez a kérdés csakhamar újból napirendre került az 1874 szept. 11-én tartott bizottsági közgyűlésen, miután a belügyi miniszter felszólítást intézett a vármegye közönségéhez, hogy a törvényhatóságok területeinek szabályozása tárgyában a vármegyékhez intézett leíratában feltett kérdőpontokra válaszoljon.
A vármegye közönsége örömmel értesül arról, hogy a Közép-Szolnok vármegyei Tasnád város és 32 község felterjesztést intézett az országgyűléshez Szatmár vármegyéhez leendő csatolásáért. Ugyanekkor szóba jött Nagybánya és Felsőbánya szabad királyi városok önálló törvényhatósági jogának megszüntetése és Szatmár vármegyébe leendő bekebelezése is.
Kővárvidéke ellenben tudomására hozta a vármegye közönségének, hogy Szatmár vármegyéből a Szamos mindkét partján Erdőszádáig és Nagysikárlóig terjedő területen levő 36 községnek Kővárvidékéhez leendő csatolását kéri. A közgyűlés élénken tiltakozik a vármegye területi épségének megcsonkítása ellen, mely czélból az 1874. évi decz. 9-én tartott közgyűléséből az alispán elnöklete alatt egy bizottságot küldött ki, melynek előadójává Ilosvay László vármegyei aljegyzőt választották. E bizottság feladatává tétetett a vármegyei országgyűlési képviselőkkel karöltve mindent elkövetni a vármegye területi épségének megóvása érdekében. Erre azonban nem került sor, mert oda fenn az országgyűlésen nagy dolgok történtek.
