SÜLI JÁNOS
SÜLI JÁNOS
SÜLI JÁNOS tárca nélküli miniszter: Tisztelt Frakcióvezető Asszony! Tisztelt Ház! Először is szögezzük le, hogy a Paks II.-projekt Magyarországnak, minden magyar állampolgárnak nagyon jó üzlet, mert olcsón, megbízhatóan, klímabarát módon (Dr. Szél Bernadett: Ezt hallgassam?!), káros anyag kibocsátása nélkül fog nagy mennyiségben, magas rendelkezésre állás mellett alaperőművi villamos energiát biztosítani (Dr. Szél Bernadett: Ezt Kocsis István mondta?), legalább 60 éven keresztül. Majd erre a végén kitérek, ha lehetőségem lesz rá.
Tehát a finanszírozás kérdését az Európai Bizottság közel másfél éven keresztül vizsgálta, és megfelelőnek találta, így ön is megnyugodhat a kérdésben. Ha kételkedett a felhasználásával kapcsolatban, szeretném egyértelművé tenni, hogy nincs ellentmondás az ön által idézett nyilatkozatok között, még akkor sem, ha bizonyos sajtótermékek ezt próbálják elhitetni, és próbálnak ügyet csinálni annak ellenére, hogy rendben vannak a dolgok. Vegyük sorra, mi is a helyzet a kérdésben!
Magyarország 2014-ben kötött egy államközi finanszírozási szerződést Oroszországgal. Ennek értelmében az orosz fél maximum 10 milliárd euró összegű államhitelt nyújt a magyar fél részére a Paksi Atomerőmű 5-ös, 6-os erőműblokkjai tervezéséhez, megépítéséhez és üzembe helyezéséhez szükséges munkálatok, szolgáltatások, eszközbeszerzések finanszírozására. A hitel költségének 80 százalékát fedezi majd az orosz hitel, a költségek fennmaradó 20 százalékát a magyar fél fizeti meg. A hitel rögzített kamatozású.
A hitel feltételét, a felhasználás szabályait a 2014. évi XXIV. törvény hirdette ki a magyar-orosz államközi finanszírozási szerződésben, ami nyilvános mindenki számára, így önnek is hozzáférhető. Ha érdekli a téma, javaslom, olvassa el a 2014. évi XXIV. törvényt. A magyar-orosz hitelszerződés speciális, kedvező kondíciókat nyújt, mert az atomerőmű blokkjainak megépítésére áll rendelkezésre. A teljes futamidő 30 év, és fix, kedvező kamatozást, kiszámítható finanszírozási környezetet biztosít a projekt gazdaságos megvalósításához.
Egyértelmű, hogy hazánk ezt a hitelszerződést a maitól teljesen eltérő nemzetközi pénzügyi finanszírozási környezetben kötötte meg, ugyanakkor már akkor is gondolt a kormány a pénzügyi környezet esetleges változására. A hitel fontos jellemzője ugyanis, hogy a magyar félnek jogában áll a hitel keretében felvett bármely összeg előtörlesztésére névértéken, további díjak nélkül. Tehát bármikor, ha úgy gondoljuk, hogy a költségvetésből vagy más forrásból még alacsonyabb költségen áll rendelkezésre finanszírozás, az előtörlesztés eszközével szabadon élhetünk. Még egyszer hangsúlyozom: az előtörlesztés névértéken lehetséges, további díjak nélkül. Erről beszéltek korábban Lázár János és Varga Mihály minisztertársaim, és én magam is.
A nemzetgazdasági miniszter újságírói kérdésre válaszolva arról beszélt, hogy az orosz hitelhez mérhető futamidővel és összegben az orosz hitel helyett nem kerül sor egy másik hitel felvételére. Az interpellációval ellentétben Varga miniszter úr külön kiemelte az ön által idézett interjúban, hogy az előtörlesztés lehetőségével élve Magyarország alapvetően nem a hitelkeret terhére kívánja finanszírozni a paksi kapacitásfenntartást. Az Államadósság Kezelő Központ minden egyes hitelfelvétel lehívása előtt vizsgálja, melyek a legoptimálisabb finanszírozási kondíciók, és ennek függvényében fogja közvetlenül a magyar költségvetésből vagy kedvező külső forrásból, a rendelkezésre állás esetén annak bevonásával finanszírozni a projektet.
A magyar kormány világos stratégiát követ: minden esetben a legtakarékosabb megoldást fogja választani; a magyar-orosz államközi hitel ehhez stabil hátteret biztosít, javítva a kormány pozícióját a pénzpiacokon.
Az előbbiekben elmondottak alapján kérem önt, hogy a jövőben az eredeti kommentároktól mentes szakmai tartalom alapján tájékozódjon, így elkerülheti a hasonló félreértéseket. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
