II.
II.
Ugyanebben a tárgyban még egyszer szólott, válaszolván azokra, mik indítványa ellen fölhozattak.
Deák Ferencz: Valának, kik indítványát a decorummal ellenkezőnek vélték. Különböző lehet a szokásbeli decorum feletti értelem; de ő úgy tartja, hogy még a magános levelezés példája sem mutat semmit ellene; mert habár egy magános tisztviselőnek jelentjük is ki fájdalmunkat és örömünket – a mi magában ugyan furcsa keverék – ha egyúttal kijelentjük, hogy mit a megholttól vártunk, reméllettünk, azt most tőle várjuk és reméljük: nem csak nem sértjük az illedelmet, sőt a bizodalomnak őszinte kijelentésével a legfőbb illedelmet teljesítjük. Azzal sem érthet egyet, hogy sérelmeinkről itt említést ne tegyünk, hanem majd külön feliratba foglaljuk terjedékenyen azokat. Ezen nézetnek ellene áll az, hogy a dolog ki van merítve, s újat abban alig mondhatnánk; most egy pár szóval 116az egészet elvégezhetjük s nehézségre is alig fogunk találni; amúgy ellenben a dolog számtalan akadályokba és sok drága idő vesztegetésébe kerülne; inkább ragaszkodik tehát a bizodalomnak rövid őszinte szózatjához. És így Gömör követének azon javaslatát sem fogadja el, mely szerint azt kivánja kifejeztetni, hogy majd fel fogjuk terjeszteni, mit a haza javára jónak találunk. A szónok azt tartja, nem fogjuk ezt felterjeszteni, hanem már felterjesztettük; s ha csak jövendő felterjesztésünkre utalnók ő felségét, ez annyit tenne, mintha eddigi repraesentatióinkra már választ sem kivánnánk. Ezen tekintetekhez járul a szóló követnek azon kötelessége, mely szerint a sérelmek orvoslásán minden pillanatban munkálkodni tartozik. Mondják ugyan, «hogy most csak a fájdalom nyilatkozásának s a hódolatnak lehet helye»; a szónok magáról szól s azt mondja, hogy keblében eme fájdalom, eme hódolat érzete elválaszthatatlan kapcsolatban áll azon érzelemmel párosulva, hogy koronás fejedelmünktől sérelmeink orvoslását, honunk javára czélzó igazságos kivánatink teljesítését méltán kérhetjük, sőt kivánhatjuk, s erre helyesebbnek és az illedelemmel is egyezőbbnek véli jelenleg a bizodalomnak reményteljes szózatját, mint később a hátratartóztatott panaszoknak terjedékeny kifakadását.
